Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulója alkalmából tartottak ünnepi megemlékezést a Debreceni Egyetemen pénteken.
– Tacitus római történetíró szerint a történelem az élet tanítómestere. Ha Kossuth írásait, leveleit, beszédeit olvassuk, döbbenetes milyen gyakran találkozunk olyan gondolatokkal, eszmefuttatásokkal, amelyekből mintha egyenesen következtek volna napjaink történései, vagy akár az egyes konkrét döntések. Már 1842-ben a Pesti Hírlapban arról értekezett, hogy „a vénhedő Európa hanyatló korának beteges hajlama”, „mely csak pénzt istenít s anyagi érdekeket bálványoz.” Vajon ma, 2015-ben ez másképpen lenne? – tette fel a kérdést ünnepi beszédében Pósán László országgyűlési képviselő.
„Magyarország … a keleti szomszéd hatalom nyomása ellen a nyugati szomszéd hatalomban keresett támaszt; elfogadta a nyugati uralkodót saját uralkodójává, de nemzeti léte s állami függetlensége tiszteletben tartásának feltétele alatt fogadta el. A tapasztalás nem igazolta a számítást (…) A szegény magyar nemzet cseberből vederbe lépett, védőt keresett, nyomorítóra talált.” – ismételte Kossuth szavait Pósán László, aki szerint a jelenkor realitása több szempontból is mintha visszaigazolná Kossuth állításait. Éppen ezért érdemes megszívlelni azt a tanácsát, hogy „törni (azaz szakítani) ugyan nem kell (akkor Béccsel, ma az Európai Unióval), de nem is kell a napfelkeltét nyugatról várni”. A mai magyar külpolitika ugyanezt az utat követi: szakítani nem akar, de napfelkeltét sem vár nyugatról – tette hozzá az országgyűlési képviselő.
A történelem később is visszaigazolta Kossuth szavait, mert Debrecen valóban a szabadság őrvárosának bizonyult – folytatta Pósán László.
– Több mint száz évvel később, 1956-ban legelőször itt, városunkban volt tüntetés a kommunizmussal szemben. Arról sem feledkezhetünk el, hogy a vasfüggöny lebontásához, a szocialista hatalom összeomlásához vezető folyamat kezdetét jelentő Páneurópai Piknik ötlete is városunkban született meg. Debrecen lakóiban mindig is élt s él 1848 hite, a hit pedig – Kossuthot idézve – „kitartást, a kitartás sikert szül”. Ma is ez a hit és kitartás teremtheti meg hazánk sikerét, mert „ha (…) veszteség hírét hozzák, nem fogunk elcsüggedni, mert veszteni lehet, de nemzetet eltiporni nem” – zárta Kossuth gondolataival ünnepi beszédét a politikus.
A hallgatók nevében Kőmíves Péter Miklós, az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat elnöke emlékezett a 167 évvel ezelőtti eseményekre, s mutatott rá Debrecen kiemelkedő szerepére a szabadságharc idején.
– 1848 szilvesztere fordulópontot jelentett Debrecen életében: ezen a napon született ugyanis a döntés, hogy az önálló államiságot jelképező országgyűlés székhelyét Pest-Budáról Debrecenbe kell áthelyezni, hogy biztosítható legyen az intézmény működése – emelte ki.
Felidézte: Kossuth Lajos 1849. január 7-én érkezett meg Debrecenbe, s a város Miklós utcai kapujánál „a Magyarok Mózeseként” írták be a hivatalos jegyzőkönyvbe. A kor szellemi elitje – írók, költők, újságírók – is érkeztek városunkba, köztük Petőfi Sándor, akinek itt született meg Zoltán fia.
A testület a korabeli feljegyzések szerint mintegy hétezer ügyet tárgyalt debreceni működése során. Köztük a diadalmas tavaszi hadjárattal kapcsolatos döntések is itt kerültek napirendre, de a legjelentősebb esemény az 1849. április 14-i Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása volt – hangsúlyozta a szónok.
Kőmíves Péter Miklós arra is választ keresett, miért fontos a ma emberének 1848, mit érezhet egy debreceni, egyetemi polgár a forradalom és szabadságharc említése kapcsán.
– Azt hiszem, hogy mindenekelőtt büszkeséget. Őrizzük meg őket és tetteiket emlékezetünkben és vegyünk példát arról a kitartásról, arról a bátorságról, amellyel védték a szabadságukat, függetlenségüket és a jogállamiságot – összegezte.
Az ünnepségen Jávor András rektorhelyettestől vehették át oklevelüket azok az egyetemi alkalmazottak, akik a több éven át nyújtott kimagasló teljesítményéért Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak.
Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesültek névsora.
A Debreceni Egyetem rektora Elismerő Oklevelet azok az oktatók, kutatók, dolgozók kapták, akik feladataikat kiemelkedő hozzáértéssel, szorgalommal végzik és az egyetem közéletében aktív tevékenységet fejtenek ki.
Rektori Elismerő Oklevél elismerésben részesültek névsora.
Végül az Universitas Alapítvány által kiírt pályázat nyerteseinek az Alapítvány képviseletében Bujalos István adta át az elismeréseket.
Az Universitas Alapítvány nyerteseinek névsora.
A megemlékezés a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának ünnepségével folytatódott délután az Aulában. A rendezvényen az iskola diákja Petőfi naplója alapján összeállított versekkel, dalokkal és zongorajátékkal tűzdelt műsort adtak elő.
Az egyetem nevében Debreczeni Attila, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója beszélt a márciusi ifjak szerepéről, majd a gimnázium tanulmányi versenyeinek legjobbjai vehettek át könyvjutalmakat.
Sajtóiroda – DO
A rendezvény összes fotója megtekinthető a fotóalbumban.
