A Debreceni Egyetem és a Pekingi Agrártudományi Egyetem kutatói több éve vizsgálják a kínai és az európai szelídgesztenye élettani hatásait.
Az elmúlt években a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán is ugrásszerűen nőtt a kínai partnerekkel kötött oktatási és kutatási együttműködések száma. A Pekingi Agrártudományi Egyetem Növénytudományi Karával például a gesztenye biotermesztésének kutatásában dolgozik együtt a debreceni agrárkar.
– Több éve szoros kapcsolatban állunk a pekingi intézménnyel, elsősorban a kínai és az európai szelídgesztenye élettani, növényvédelmi kutatásai terén. A sikeres együttműködés hozadéka a kutatók, oktatók rendszeres cseréje, tanulmányutak és közös publikációk. A legújabb eredmény a gesztenye ökológiai alapú, biotermesztését megalapozó közös tanulmány, melynek szerkesztői Radócz László egyetemi docens és Qin Ling professzor asszony. Idén megújítottuk a két kar közötti együttműködés területeit részletesen leíró szándéknyilatkozatot, a jövőben pedig várhatóan Phd-hallgatók képzésében is részt veszünk – mondta el Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
– A következő együttműködés a Pekingi Agrártudományi Egyetemmel az állattenyésztési és állategészségügyi vonalon körvonalazódik. Megállapodtunk közös takarmányozási, szelekciós-nemesítési és organikus állatgyógyászati takarmányozási közös projektek kialakításáról. A szenzációsan felszerelt Kínai Agrártudományi Akadémia pekingi részlegénél pedig már konkrét adategyeztetés történt a fiatal kutatók, illetve oktatók fogadásának feltételeiről – tette hozzá a dékán.
