Légi távérzékelésről, drónokról, fotogrammetriáról és a folyóvizek felszínformáló tevékenységéről is szó volt a Természettudományi és Technológiai Kar Színes, vizes természettudomány című előadás-sorozatának május 19-ei rendezvényén a Nagyerdei Víztoronyban.
Szabó Gergely, a Földtudományi Intézet Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa a drónok, azaz a távolról irányított kisméretű repülőeszközök tudományban, azon belül is a földtudományban betöltött szerepéről beszélt.
Előadásában kiemelte: a drónok segítségével nagyfelbontású fotókat készítenek a vizsgált területről, ugyanakkor ez csak a munka kisebbik része.
– Az elkészült felvételeket különböző szoftverek segítségével kell összeilleszteni, majd fotótérképet és domborzatmodellt generálunk belőlük. Ez a folyamat leginkább erőforrás-igényes része, a számítógép órák, sokszor napok alatt készít el egy-egy ilyen modellt, amelyen aztán különböző méréseket tudunk végezni – magyarázta Szabó Gergely.
Bertalan László, a tanszék tanársegédje saját kutatási témájáról, a Sajó folyó medervándorlásának vizsgálatáról számolt be. Előadásából kiderült: azért esett a választás a Sajóra, mivel a magyar folyók közül ez az egyik legkevésbé szabályozott. 127 kilométeres magyarországi szakaszából mindössze 42-43 kilométer az, aminek medrén módosítottak a vízügyi szakemberek.
A tanársegéd előadásában bemutatta, hogy a vizsgált időszakban mennyivel mozdult el a folyó medre, illetve milyen felszínformáló tevékenységet végzett a Sajó.
A Természettudományi és Technológiai Kar Színes, vizes természettudomány című, középiskolásoknak szóló ismeretterjesztő előadás-sorozata a nyári szünetet követően, ősszel folytatódik.
unideb.hu
