A tüdőrák és a COPD a két legsúlyosabb légzésszervi betegség, tüdődaganatban évente nyolcezren halnak meg. A betegségek fő oka a dohányzás.
Tavaly hazánkban mintegy 22 ezer tüdődaganatos beteget regisztráltak, számuk évente ötezerrel nő. Míg az 1980-as években ötször annyi férfi betegedett meg tüdőrákban, mint nő, mára a nemek aránya kezd kiegyenlítődni.
– Napjainkban a férfiak és nők tüdőrák-halálozási statisztikáját Európán belül Magyarország vezeti. Évente nyolcezer páciens életét már nem tudjuk megmenteni. A betegség elődleges rizikófaktora a dohányzás: hazánkban a felnőtt lakosság harmada cigarettázik rendszeresen, míg a daganatosok mintegy kilencven százaléka gyújt rá napi szinten – mondja Szilasi Mária, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság 59. kongresszusának szervezőbizottsági elnöke.
A professzor a másik legjelentősebb tüdőgyógyászati betegségként a népbetegségnek számító COPD-t, a krónikus obstruktív tüdőbetegséget említi. A betegek száma évente 15 ezerrel emelkedik, összességében a megbetegedés csaknem félmillió embert érint hazánkban. Noha a hivatalos statisztikák ennél kevesebb, mintegy 180 ezer beteget jegyeznek, ám a szakember szerint nagyon jelentős azoknak a dohányosoknak a száma, akik tünetekkel már rendelkeznek, de nem fordultak még orvoshoz, mivel természetesnek tarják a köhögést és köpetürítést. A cigaretta mellett a légszennyezés fokozódása is növeli a betegek számát.
A Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikája a progresszív ellátás jegyében az egész régióból fogad betegeket. A légúti betegségek számának emelkedésével egyre nő a betegforgalom, a páciensek 60 százalékát tumorral kezelik. A járóbetegeket nyolc szakrendelésen, a fekvőbetegeket 106 ágyon látják el, melyből 50 ágy pulmonológiai, 41 onkológiai, 6 rehabilitációs profilú, az Intenzív Osztály pedig 5 ágyas. A klinikán dolgozó 14 szakorvos tavaly 9341 járóbeteget és 2357 fekvőbeteget kezelt, ám a járóbeteg esetszám megközelítette a 32 ezret, a fekvőbeteg esetszám pedig több mint 3600 volt 2015-ben.
A Tüdőgyógyászati Klinika csaknem száz éves hagyományokkal rendelkező intézet. Az országban harmadikként, 1914-ben adták át jogelődjét, a Nagyerdei Népszanatóriumot, ahol 175 ágyon kezdték meg a TBC-s betegek kezelését. A tüdőszanatórium létrejöttében jelentős szerepe volt Auguszta Mária Lujza főhercegnőnek. Az ő kezdeményezésére indult el Debrecenben az intézet megvalósítása, valamint az építési területet is ő ajándékozta a városnak. A főhercegnő tiszteletére vette fel az intézmény az Auguszta nevet, illetve emlékére állított szobrot 2015-ben a Debreceni Egyetem a II-es klinikatelepen.
A Tüdőgyógyászati Klinika 1999-ben vált önálló intézetté a Szív- és Tüdőklinika kettéválásával. Korábbi helyszínén 2006-ig működött, majd az Auguszta-projekt keretében tíz éve került jelenlegi helyére, a volt Neurológiai Klinika felújított épületébe. A betegellátás korszerű, az európai követelményeknek is megfelelő eszközparkkal csaknem 2000 négyzetméternyi területen történik, kimagasló színvonalú például a légzésfunkciós és a bronchológiai labor felszereltsége.
A tüdőrák és a COPD mellett a dohányzás elleni közdelem, az új terápiás lehetőségek és a rehabilitáció kérdéskörét is áttekintik a szakemberek a Magyar Tüdőgyógyász Társaság 59. Nagygyűlésének orvosi és szakdolgozói szekciójában június 8-11. között Debrecenben, a Kölcsey Központban.
A kétévenként rendezett konferenciára mintegy hétszáz résztvevőt várnak városunkba.
A konferencia programja ide kattintva érhető el.
unideb.hu
