A daganatos betegségek diagnosztikáját és kezelését teszi hatékonyabbá az az 800 millió forintos költségvetésű fejlesztés, amely uniós támogatással megvalósult meg a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
A nagyszabású fejlesztés általános célja a Szegedi Tudományegyetem onkológiai diagnosztikai és gyógyító tevékenységeihez szükséges infrastrukturális feltételek javítása, a jó minőségű és hatékony onkológiai szolgáltatások elérhetőségének bővítése, gyorsabb gyógyulás biztosítása a magas színvonalú eszközök alkalmazásával. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja, mint a régió III. progresszivitási szintű egészségügyi intézménye az onkológia területén is széleskörű és nagy esetszámú szűrési és diagnosztikus tevékenységet folytat, és nemzetközi színvonalú onkológiai terápiás palettával rendelkezik. A hatékony és eredményes gyógyítás kritikus sikertényezője a daganatellenes kezelés személyre szabása, és annak elindításához szükséges idő minimalizálása. Jelen fejlesztés elemei ezt a célt szolgálják: megerősítve a diagnosztikai kapacitást, lerövidítve a személyre szabott kezelések előkészítéséhez szükséges időt, és ugyancsak lerövidítve magát a terápiás időt is. További siker, hogy ezáltal megnövekedik az ellátható páciensek száma is, melyre egyre nagyobb szükség van a statisztikai adatok és a valós tapasztalatok alapján egyaránt.
“Örülök, hogy ezt a projektünket is sikeresen le tudjuk zárni. Nagyon nehezen, de maximális összeggel sikerült ugyanis elnyernünk ezt a pályázatot annak idején, amiből azt gondolom, hogy egy olyan fejlesztés valósult meg, olyan eszközöket sikerült beszerezni, ami hiánypótló nemcsak az onkológia területén, hanem egyéb, klinikai kutatásokban is hasznos lesz” – emelte ki Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja a projektzárón.
Magyarország vezető helyen áll a daganatos betegségek előfordulását tekintve az Európai Uniós adatok alapján. A különböző rosszindulatú betegségek követelik hazánkban a legtöbb áldozatot a szív- és érrendszeri betegségeket követve. Az elkövetkezendő évek fontos feladata a daganatos betegségek megelőzése az egészséges életmódra neveléssel és széleskörű edukációval, melyben a felsőoktatásnak, így a Szegedi Tudományegyetemnek kulcsfontosságú szerepe van.
“A molekuláris medicina gyakorlatilag az orvoslás minden területére betört. Nincs olyan orvosszakma, amely valamelyik szegmensében nélkülözné a DNS alapú, szekvencia adatokat. Legyen szó akár az örökletes betegségekről, akár a daganatos megbetegedésekről. A Szegedi Tudományegyetem, azon belül is a Klinikai Központ az elmúlt időszakban, egyfajta lépéshátrányban, tagolva dolgozott azért, mert az eszközpark nem volt a legmegfelelőbb. Ennek a projektnek a megvalósítása azonban lehetővé teszi, hogy ezen a területen is felzárkózzunk. A fejlesztés keretében beszerzett eszközök magas szinten, gyorsan és pontosan meghatározzák a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Ez nagyban segíti majd az onkológusok és a különböző szakorvosok munkáját is a döntéshozatalokban, amelyek egy-egy páciens esetén a terápiára vonatkoznak. Nem lesz ez másként az örökletes betegségekkel foglalkozók körében sem, ők is óriási hasznát veszik majd ennek az eszközparknak” – összegezte Prof. Dr. Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese.
Hasonlóan fontos pillére a daganatos halálozás csökkentésének a korai felismerés és az időbeni szakszerű kezelés, melynek legfontosabb hátterét a régióban az SZTE diagnosztikai és terápiás egységei szolgáltatják.
“Az onkológiában paradigmaváltás történt az elmúlt években, melyre jellemző a személyre szabott kezelések előtérbe kerülése az uniformizált terápiákkal szemben. Az adott egyén számára optimalizált eljárások kialakításához nélkülözhetetlen multidiszciplináris megközelítéshez az egyetemek jelentik az alkalmas hátteret, mind a molekuláris és képi diagnosztika (várhatóan már a közeli jövőben mesterséges intelligencia támogatással), mind a speciális gyógyszeres és sugárterápiás kezelések terén” – mondta Dr. Pankotai Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pathológiai Intézetének és az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központjának (IKIKK) tudományos munkatársa.
Prof. Dr. Oláh Judit, az SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika vezetője zárásképp ismertette a fejlesztési területeket.
Az első fejlesztési terület a molekuláris onkopatológia. A molekuláris patológiai vizsgálatok a legmodernebb onkológiai precíziós (a genetikai hátteret is figyelembe vevő) kezelések alapját képezik. A daganatok pontos jellemzőinek ismerete nélkül napjainkban nem állítható fel terápiás terv. A legtöbb daganat esetén már elérhetők olyan gyógyszerek, melyek célzott kezelésként csak adott molekuláris genetikai eltérés esetén alkalmazhatók, ilyenkor viszont a standard kezelésekhez viszonyítva jóval hatékonyabbak. Az SZTE SZAKK Patológiai Intézetében található szekvenáló eszközök egy része elavult volt már minderre, ám az említett projekt keretében sikerült olyan készülékeket beszerezni, amelyek ezt a fejlesztési területet hatékonyan szolgálják.
A második ilyen terület az onkoradiológiai és sugárterápiás terület. Napjainkban, a minimális invazivitású beavatkozások alapvető részévé váltak a diagnosztikus és gyógyító tevékenységeknek az onkológiában is. A felfedezett betegségek elleni terápiás döntéshozatal elképzelhetetlen a betegség szövettani karakterizálása nélkül, melynek során az adekvát mintavétel meghatározó jelentőségű. Különösen a daganatos betegségek kezelése előtt nagy számban, évente megközelítőleg 1500 esetben végzünk valamilyen képalkotó eljárással – jellemzően ultrahang vagy CT vezérléssel – mintavételt. Az ezen a téren megszerzett tapasztalatunk a képalkotó berendezésekkel és a mintavételi technológiákkal együtt jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban. Mégis adódnak olyan szituációk, amikor nem sikerül mintához jutni, akadályozva így a megfelelő terápia megválasztását. Az intervenciós radiológiai beavatkozások legnagyobb hányada onkológiai indikációval történik a Klinikai Központban. Egyre többször végzünk palliatív műtét helyett radiológiai intervenciókat. A projekt egy további eleme a sugárterápiás ellátás kíméletesebb, jobb minőségű megvalósítását segíti a légzés során elmozduló, így a nagy energiájú sugárzás útjába kerülő egészséges szövetek védelmével, egy másik szoftveres fejlesztés pedig nagyobb betegbiztonsághoz vezet a betegazonosítók és terápiás adatok digitális összekapcsolásával az orvosinformatikai rendszereken belül, csökkentve a párhuzamos adatrögzítés során esetlegesen fellépő hibázási lehetőséget.
“A harmadik fejlesztési terület a vastagbél vizsgálat a gyomor-bélrendszeri daganatszűrés céljából. A népegészségügyi vastagbélszűrés a hazánkban bevezetett metodika szerint, két lépcsőben valósul meg, amelynek második lépcsőjében az elsőként székletvér teszttel kiemelt pácienseknél a szűréses kolonoszkópia történik meg. Alapelvként elmondható, hogy minden endoszkópos helyen magas tudású endoszkópos tornyoknak, monitoroknak és endoszkópoknak kell rendelkezésre állnia, melyek alkalmasak a teljes tápcsatorna áttekintésére. Ez az előttünk álló időszakban már nem okoz gondot, hiszen az eszközök rendelkezésünkre állnak” – emelte ki Prof. Dr. Oláh Judit, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Onkoterápiás Klinikájának vezetője.
