Kintses Bálint kapta a Straub-plakettet, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont elismerését

Egyetem

Az antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen alkalmazható fágterápiával kapcsolatos kutatásaiért Kintses Bálint kapta a Straub-plakettet, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) elismerését, melyet szerdán adtak át.

Kintses Bálint a központ kétnapos konferenciáján tartott előadásán kifejtette, az antibiotikum-rezisztencia egyre komolyabb problémát okoz, az ilyen fertőzések okozta megbetegedések 2050-re vezető halálokká válhatnak.

A bakteriális rezisztencia rendszerszintű megközelítésének vizsgálata húsz éve indult el Szegeden Papp Balázs és Pál Csaba irányításával, jelenleg már mintegy ötven kutató dolgozik az SZBK-ban ezen a területen – tudatta a szakember.

A baktériumokat éppúgy megtámadják különféle vírusok, mint az embert, ám ezek a bakteriofágok az emberek számára ártalmatlanok, csak a baktériumokban szaporodnak. Ezek a vírusok képesek elpusztítani azokat a baktériumokat is, amelyek ellen az elmúlt évtizedekben kifejlesztett antibiotikumok már hatástalanok.

A kutató felidézte, a fágokat száz éve használják terápiára, de az eljárás az antibiotikumok megjelenésével háttérbe szorult. A többek között azért, mert ezek a vírusok rendkívül gazdaspecifikusak, vagyis egy baktériumtörzzsel szemben egy adott fág alkalmazható.

Modern biotechnológiai és bioinformatikai módszerekkel indult vizsgálatsorozat annak érdekében, hogy ezeket a szűk gazdaspecifitást okozó hátrányokat leküzdjék.

A legrangosabb folyóiratok közé tartozó Cellben publikált kutatás eredményeinek középpontjában a multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI) állt, amely a WHO szerint is az egyik legkritikusabb antibiotikum rezisztens kórokozó.

Elsősorban lélegeztetőgéppel kezelt pácienseknél fordul elő, már publikált adatok szerint Közép-Európában több 10 ezer Covid-betegnek lehetett ilyen másodlagos fertőzése – közölte Kintses Bálint.

A kutatás során öt ország több mint negyven kórházból gyűjtöttek baktériummintákat. A kórokozók genetikai vizsgálatával leszármazási fát hoztak létre, hogy így vizsgálják, honnan és milyen gyorsan terjed egy változat.

Az eredmények alapján Magyarországon, Romániában és Szerbiában egy változat okozza a fertőzések harmadát, amely 20 éve lehet jelen a régióban. A legtöbb áthurcolás az adott országon belül történik, a változatok megjelenése pedig viszonylagos stabilitást mutat – ismertette az eredményeket a szakember.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagyobb egészségügyi intézmények felől a kisebbek felé négyszer gyakoribbak az átadások. Így általánosságban megállapítható, hogy a változatok, melyek ma a fővárosokban dominálják a fertőzéseket, terjednek szét a következő hat évben az adott országban – mondta a kutató.

A szakemberek olyan fágkoktélokat fejlesztettek, melyekkel megfelelően tudják célozni az egyes MACI-típusokat. Az eljárás eredményességét két évvel az első vizsgálat után gyűjtött mintákon tesztelték – tette hozzá. A koktélokban úgy kombinálják a fágokat, hogy a baktériumokban kialakuló rezisztenciát a másik összetevő képes legyen legyőzni – tudatta a kutató.

Kérdésre válaszolva a kutató kifejtette, bár a rezisztens változatok és az azokat elpusztítani képes fágok földrajzi elterjedése szoros kapcsolatot mutat, eddig akárhonnan is kaptak mintát, sikerült magyarországi szennyvízből izolálni olyan vírust, amelyet alkalmazni lehetett.

Példaként egy négyszáz napig intenzív osztályon kezelt ausztrál kisfiú életét említette, akinek életét egy szegedi szennyvízből izolált fággal tudták megmenteni.

Kintses Bálint elmondta, a fágterápia a világ legtöbb részén akkor alkalmazható, amikor a standard kezelés már nem hat, és nincsen más lehetőség.

A közeljövő terveiről elmondta, olyan országokban – Ázsiában, illetve Afrikában – is kipróbálnák az eljárást, melyekben kísérleti fázisban is adható a készítmény és a MACI-fertőzés komoly problémát jelent.

A vizsgálatokat a jövőben más kórházi fertőzéseket okozó baktériumfajokra is kiterjesztenék, emellett dolgoznak a gyógyszerminőségű fággyártást beindításán is.

Szeretnék elérni azt is, hogy már az adott baktérium genetikai állományának vizsgálata alapján meg tudják határozni, melyik fág lehet hatékony ellene – mondta Kintses Bálint.

(MTI)

Fotó: Frank Yvette