A klímaváltozással egyes természeti katasztrófák kialakulásának betegsége nőhet, és ez sok esetben az emberi életet és az emberi egészséget is veszélyeztetheti. Több ilyen eseményre kell a jövőben számítani? Előre jelezhető ezek kialakulása? Fel lehet minderre társadalmi szinten készülni? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az immár másodjára rendezett Natural Hazards and Climate Change konferencia. A Szegedi Tudományegyetemen szervezett tudományos eseményen négy kontinens mintegy 150 szakember vett részt.
Szeged három napra a természeti veszélyek és a klímaváltozás kutatásának nemzetközi központjává vált. A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézete 2025. május 21-23. között, nemzetközi konferenciát és workshopot szervezett , II. „ Natural Hazards and Climate Change” címmel.
A konferenciát az aszályok, árvizek, földrengések, inváziós növények mellett jelentős részben az egészségügyi vonatkozásoknak szentelték , például a járványok kialakulása, vagy az egyre inkább hőhullámok során jelentkező hőstressz az emberiséget fenyegető természeti veszélyek gyakoriak, és a klímaváltozás nem kis részben ráerősíte a veszélyeket nagyságára. Ezért a konferencián résztvevők egy külön szekcióban és egy workshop keretében is azt vizsgálták, hogy a földrajz és a földtudományok térbeli látásmódja és kutatási eszközkészlete miként hasznosítható a népegészségügy terén.
– A konferencia a két évvel ezelőttihez hasonlóan hangsúlyosan foglalkozott a hidrológiai vonatkozású természeti veszélyekkel, elsősorban az aszály és az árvizek kérdéskörével, több szekció is ennek a témakörnek volt szentelve, összegyűjtve nemcsak az SZTE, de környező országokbeli kompetenciákat is a monitoring, modellezés és előrejelzés, ezzel is elősegítve a közös vízfellépést és tudományos válaszokat. A szegedi kutatók több előadásában is bemutatják a talajnedvesség és a vízhiány műholdas elemzését, valamint a területhasználat és a felszínborítás változásával kapcsolatos földrajzi és biológiai vonatkozású kutatásokat, amiket jól kapcsolnak a külföldi műhelyek által fejlesztett és bemutatott eljárások, felvillantva a hosszabb együttműködés lehetőségét. Hangsúlyos részét képezték az előadásoknak a klímaváltozás népegészségügyi vonatkozásaival kapcsolatos kutatások, köztük a klímaszorongás, a migráció és a betegségek közötti kapcsolat, a hőhullámok hatásai és ezen problémák kezelésére alkalmazható stratégiák bemutatása. folyamat meteorológiai, agrárkörnyezetgazdálkodási és környezeti problémák voltak terítéken, de hallhattunk a cunamikhoz, földcsuszamlásokhoz, erdőtüzekhez kapcsolódó kutatásokról is – tudtuk meg Dr. Sipos Györgytől , az SZTE TTIK Természet- és Környezetföldrajz Tanszék tanszékvezetőjétől, a konferencia főszervezőjétől.
A résztvevők egy jelentős köre kiemelte, hogy a konferencia erőssége, hogy nagyban elősegíti a különböző szakterületek közötti kommunikációt és együttműködést. Ezt elősegítendő a szervezők az egyes szekciókba igyekeztek úgy összeválogatni az előadásokat, hogy azok egy-egy témakör, például az aszály földrajzi, ökológiai és egészségügyi vonatkozásait is lefedjék.
A konferencia második napján megrendezett workshopok, a hidrológiai modellezés, a népegészségügy, a mesterséges intelligencia alkalmazások, illetve a mikro- és nanoműanyagok kapcsán igyekeztek a részvevők bevonásával feltárni az aktuális kutatási trendeket és az együttműködési lehetőségeket. A workshopok olyan lehetőségeket adtak az SZTE nemzetközi kutatásainak bemutatására is, mint nanoműanyagok környezeti hatásával, elterjedésével ( PLAGROSYS és NOEMA ) és a Tisza és vízgyűjtő területének vízgazdálkodásával ( ADAPTISA ) kapcsolatos projektek. A Szegedi Tudományegyetem víztudományi kompetenciái ismét nemzetközi tudományos reflektorfénybe kerültek a konferenciának, amit 2027-ben ismét szeretnének megrendezni.
(SZTE)
Fotó: SZTE/Kovács-Jerney Ádám
