A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete nagyszabású kutatást indít a városklíma és a városlakók hőérzetének összefüggéseinek pontosabb megismerése érdekében. Most bárki részt vehet a tudósok munkájában, amely a jövő várostervezését is befolyásolhatja.
A klímaváltozás és a városklíma hatásainak jobb megértése érdekében a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete kutatási projektje indít, amelybe a szegedi lakosságot is be kívánja vonni. A közelgő nyári időszakban, a várható hőhullám idején a kutatók célja, hogy részletes képet kapjanak a szegediek hőérzetéről. A vizsgálat arra irányul, hogy feltárja, hogyan élik meg az embereket a város különböző pontjain (a parkokban, szűk utcákban, főtereken), különböző napszakokban és eltérő időjárási körülmények között a hőterhelést. Ennek érdekében egy online kérdőíves felmérést indítanak. A kutatók kérik a szegedieket, hogy aktívan vegyenek részt a felmérésben, kitöltve a kérdőívet az aktuális helyszínnek és időpontnak megfelelően.
A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet szakértőinek segítségével megismerhetjük a legfontosabb fogalmakat, amelyek mindannyi érinteinket. A megfelelő ismeretek megszerzése után a kérdőív kitöltése egyszerűbb.
– A települési közösségi terek használata, ahogyan azt a korábbi intézeti kutatások is bizonyítják, nagyban függ az időjárási körülményektől. Természetesen ez túlmutat azon, hogy esőben vagy viharos környezetben az emberek nem használnak közösségi tereket. Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a közösségi zöldterek extrém meleg időjárásban megugrik, de csak egy ideig, amíg a lakosság nem “telítődik” az extrém meleg érzettel, ekkor viszont visszavonulnak. Társadalomföldrajzi szempontból a hőérzet minden esetben az egyén vagy egy csoport által saját megfogalmazott érzés az időjárási körülménnyel, ebben az esetben a meleggel vagy a hideggel kapcsolatban. Ez nem tükrözi a valós időjárási körülményeket, és az egyesének térbeli megnyilvánulásai, térhasználata, viselkedése befolyásolja mások viselkedését és térhasználatát – tudtuk meg Dr. Nagy Gyulától , az SZTE TTIK FFI Társadalomföldrajz tanszék adjunktusától.
Számos olyan város van, mely természeti és klimatikus értékei alapján pozícionálja magát a világban. Az extrém időjárás és az éghajlatváltozás ezt átírja. 2023–2025 között felmérések alapján a június–szeptemberi időszakban a mediterrán térségek iránti érdeklődés 10%-ot csökkent, ezzel párhuzamosan nőtt például Írország, Csehország, Dánia iránti érdeklődés a World Economic Forum kimutatása szerint.
– A városi környezet egyedi éghajlati jellemzőkkel bír, amelyet városklímának nevezünk. Ez a jelenség, bár mindennapjaink, összetett folyamatok eredménye, és eredményesen befolyásolja a városlakók életminőségét. Az épített környezet – az épületek sűrűsége, a burkolt felületek kiterjedése – alapvetően megváltoztatja a természetes területeket a levegő áramlását, hőmérsékletét és egyéb meteorológiai paramétereit. A városklíma egyik legismertebb megnyilvánulása a hősziget-jelenség. Ennek következtében a városi területek, különösen éjszaka, lassabban hűlnek le, mint a környező vidéki részek, így a városokban melegebb van. Ez a hatás reggel is érvényesül, biztosítva a városi mikroklíma egyediségéhez. A városok nem csupán a hőmérsékletet befolyásolják. A levegő összetétele is eltérő lehet a helyi kibocsátások miatt, és ez kihat a csapadékviszonyokra is. Megfigyelhető, hogy a városok bizonyos mértékű csapadéktöbbletet generálhatnak, illetve befolyásolhatják a ködképződést – nagyobb városok például a melegebb levegőjük révén “kilóghatnak” a hideg, ködös légpárnákból. A városi talajok állapota is kritikus tényező – mutatott rá Dr. Gál Tamás , az SZTE FFI Légkör- és Téradattudomány tanszék tanszékvezetője.
Az ezen a linken elérhető kérdőívvel most mindenki klímakutatóvá válhat. A kutatás pontosságát nagyban növeli, ha a résztvevők naponta többször, különböző helyszíneken és időpontokban is kitöltik a kérdőívet, hiszen minden egyes választ egy új, fontos információt jelent a városi hőérzet-térkép megrajzolásához. A szakértők a lakossággal közösen végzett kutatás eredményei várhatóan az ősz folyamán ismertetik majd, ezzel a városi környezettel és az emberi jóllét kapcsolatának jobb megértéséhez és a jövőbeli városfejlesztési stratégiák megalapozásához.
(SZTE)
Fotó: Frank Yvette
