Emmanuel Macron francia elnök kedd este élő televíziós interjúban megerősítette, hogy nem nevez ki új kormányt az olimpiai játékok vége előtt, azaz “augusztus közepéig”, miközben a belpolitika helyzet továbbra is bizonytalan annak következtében, hogy az előrehozott nemzetgyűlési választásokon egyetlen politikai blokk sem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges többséget.
Az államfő azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz.
“Augusztus közepéig az olimpiai játékokra kell koncentrálnunk. Aztán, onnantól kezdve az én felelősségem lesz kinevezni a miniszterelnököt, és megbízni őt azzal a feladattal, hogy alakítson kormányt, és a lehető legszélesebb körű összefogást hozza létre annak érdekében, hogy az képes legyen cselekedni és biztosítani a stabilitást” – hangsúlyozta az államfő a France2 közszolgálati televíziónak a párizsi olimpia megnyitója előtt három nappal adott interjúban.
Az államfő elismerte saját tábora vereségét a választásokon, de úgy vélte, egyetlen párt sem tekinthető győztesnek.
A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében. A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, és a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a nemzetgyűlésben.
A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, és 193 mandátuma van az eddigi 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, és 168 képviselővel rendelkezik.
Az államfő az interjúban felszólította a “köztársasági front” politikai erőit – amelyek a törvényhozási választásokon feltartóztatták a “szélsőjobboldalt” -, hogy “a két forduló közötti helyzethez hasonlóan legyenek a helyzet magaslatán és kössenek kompromisszumot”.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség egyelőre egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége. A elnöki interjú előtt egy órával az egy hónappal ezelőtt még egymással is konfliktusban álló négy baloldali pártnak sikerült megállapodnia egy közös miniszterelnök-jelöltben a nagyközönség számára ismeretlen Lucie Castets-t személyében, aki a párizsi városházán tisztviselőként dolgozik.
Emmanuel Macron az interjúban gyakorlatilag elutasította a baloldal javaslatát arra hivatkozva, hogy a baloldali koalíciónak nincs többsége a törvényhozásban.
“Senki nem tudja végrehajtani a programját, sem az Új Népfront, sem a korábbi elnöki többség, sem a köztársasági jobboldal. Ezeknek a pártoknak (amelyek összefogtak a Nemzeti Tömörülés ellen a két forduló között) az a felelőssége, hogy tudjanak kompromisszumot kötni” – hívta fel a figyelmet az elnök.
Ez “egy olyan dolog, amely szokás minden minden európai demokráciában”, és “amit honfitársaink elvárnak, még akkor is, ha ez nem része a mi (politikai) hagyományunknak” – hangsúlyozta Macron.
A baloldal azonnal nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy az államfő elutasította a miniszterelnök-jelöltjüket.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldal vezetője azzal vádolta meg a francia elnököt, hogy “erőszakkal akarja ráerőltetni a köztársasági frontot” a pártokra, míg Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője úgy vélte, hogy “a köztársasági front nem kormányprogram, hanem egy demokratikus reflex, s Macron bűnös eltérítésbe kezdett”.
(MTI)
Fotó: MTI/Illyés Tibor
