Karikó Katalin életéről és kutatásairól nyílt kiállítás Forever Forward (Örökké előre) címmel hétfőn a Josephinumban, a Bécsi Orvostörténeti Múzeumban.
Markus Müller, a múzeumot fenntartó Bécsi Orvostudományi Egyetem (Medizinische Universität Wien) rektora úgy fogalmazott, Karikó Katalin a tudomány ikonja, és egyben egyedülálló példaképe a kitartásnak.
Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzora a megnyitó alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elmondta, több mint 150 mRNS-technológián alapuló eljárás klinikai vizsgálata folyik, ezek több mint fele fertőző betegségekkel kapcsolatos, 20-30 százaléka pedig daganatos elváltozásokat céloz. Ez utóbbiak között vannak olyanok is, melyeknél az mRNS olyan antitestek fehérjéit kódolja, amely az immunrendszert segíti abban, hogy felismerje a daganatos sejteket, illetve az esetenként megjelölje az azok által termelt vegyületeket.
A tudós komoly kihívásnak nevezte a rákellenes kutatásokat. Míg a koronavírus esetében ismert volt a tüskefehérje, amely lehetővé tette a vakcina fejlesztését, a daganatos sejtek esetében sok esetben nincs ilyen felszíni fehérje – mondta.
Arra a kérdésre, mi foglalkoztatja jelenleg, kifejtette, alig egy hete nyílt meg Szegeden egy antimikrobiális és a gombaellenes terápiák fejlesztését segítő új központ, amely kialakítását jelentős részben az általa elnyert díjakhoz járó támogatások tettek lehetővé. Egy klinikai vizsgálat elindítását is tervezi, ám ahogy fogalmazott, ennek részleteiről csak akkor szeretne beszélni, ha lesz mit mondani.
Karikó Katalin hangsúlyozta, az általa kapott elismerések lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tudományra és a tudósokra irányítsák a figyelmet. Szavai szerint nem mindenkinek való a kutatói pálya, de aki szeretne feladatokat megoldani, problémákon elgondolkodni, az válassza azt, így hobbira sem lesz szüksége. Ahogy mondta, “soha sem valakinek dolgozott, mindig a tudományos megismerés vágya hajtotta”.
A kutató arra a felvetésre, hogy a Trump adminisztráció az USA-ban megvonná az mRNS-sel kapcsolatos kutatási programok támogatását, hangsúlyozta, ez a tudományos munka ennek ellenére is folytatódni fog, ha nem az Egyesült Államokban akkor Európában.
A tudós szólt a média és a kutatók közös felelősségéről is abban, hogy közérthető formában bemutassák a tudomány eredményeit a közvéleménynek.
A Josephinumban május 31-ig megtekinthető tárlatot az SZTE Klebelsberg-könyvtár gyűjteményéből állították össze, amely anyagát – fotókat, dokumentumokat, a kutatáshoz kapcsolódó tárgyakat és elismeréseket – Karikó Katalin ajánlott föl egykori egyetemének.
A tárolókban látható anyag bemutatja a tudós tanulmányait kisújszállási középiskolájában, illetve a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Szerepel a kiállításon többek között a Jermy Gusztáv-díj, a Karikó Katalin középiskolája, a Móricz Zsigmond Gimnázium alapította természettudományos elismerés, melyet a kutató 1973-ban kapott meg, egy évvel korábban, mint Szent-Györgyi Albert.
Karikó Katalin megőrizte hallgatóként összeállított herbáriumát – növénygyűjteményét -, melyből egy kiszárított paszternák (Pastinaca sativa) látható a tárlaton, de bemutatják szakdolgozatának eredeti példányát, ahogy doktori oklevelét is, melyet 1983-ban vett át Szegeden.
A tudós első kutatói éveit a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban készült fotók idézik föl, de látható az egyik első kép, melyen közösen szerepelnek Drew Weissman, akivel 2023-ban megosztva kapták meg az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért. Látható az egyik tárolóban egy korábban a kutató által használt pipetta is, hasonló ahhoz, melyet Karikó Katalin a stockholmi Nobel-díj Múzeumnak is felajánlott, valamint néhány ampulla a Covid-19 elleni vakcinából, amely az egész világon ismerté tette a kutató nevét. A tudós által elnyert több mint száz tudományos elismerés közül szerepel a többi közt a tárlaton a Wilhelm Exner-érem, melyet az Osztrák Iparszövetség adományozott Karikó Katalinnak 2021-ben.
A múzeumban látható egy kisfilm, amelyben Karikó Katalin mellett Drew Weissman és Ugur Sahin, a BioNTech SE vezetője számol be az mRNS-sel kapcsolatos kutatásokról.
Külön tabló ismerteti az mRNS-technológia alapjait, illetve az eljárás lehetséges felhasználásait, a tárlatot pedig négy – magyar, angol, német, francia – nyelven elérhető virtuális kiállítás egészíti ki, mely Karikó Katalin tudományos pályáját mutatja be.
A tervek szerint a kiállítás anyagát a közeljövőben más európai nagyvárosokban is bemutatják.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
