Az elmúlt bő hat évtizedben a Gulyás csárda volt a legviharállóbb étterem Szegeden, nála több napon egyetlen étterem sem nyitott ki, csak a járvány ítélte átmeneti bezárásra. Volt – merthogy a napokban feladta a csárdagazda.
Egyetlen szóval meg tudom indokolni, hogy miért zártam be a Gulyás csárdát, szakácshiány. Ha két szóban lehet, akkor globális szakácshiány – mondja portálunk megkeresésére Holló János. A csárdagazda 22 évig bérelte a Mars téri éttermet a szegedi önkormányzat cégétől, az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt-.től.
Náluk 15 napot dolgozott egy szakács és 15-öt pihent. Nettó 450 ezer forintot tudtam, fizetni, de ez nem volt elég ahhoz, hogy megtartsam a munkaerőt – mondja a bezárás után 9 nappal. Június 19-én, vasárnap este tíz órakor végleg lehúzták a rolót.
– Információim ez volt Szeged legrégebbi működő étterme, 65 éven keresztül minden nap kinyitott, eltekintve a legszigorúbb járványügyi zárástól az elmúlt években – mondja és hozzáteszi, a Hági és a Szeged étterem működik még régóta, de mindkettőnél voltak egészen hosszú szünetek is.
Ha a szűken vett belvárost, a Nagykörúton belüli rész nézzük, valószínűleg igaza van a csárdagazdának. És még akkor i,s ha a két ártéri halászcsárda, a két „Kőrössy” a Sárga és a vízitelep között az 1930-as évek óta üzemel. Ha mostanában nem is, korábban jó néhányszor hosszabb kényszerbezárásra ítélte a csárdákat a kiáradó Tisza.
– Rengeteg vámos és rendőr járt hozzánk, menüzött nálunk, etettük az Agórában táborozókat, NAV továbbképzőseit – mondja. Ennél is hosszabb a sor a focicsapatoknál, számos kispályás együttes tartotta itt nyitó- és évzáró vacsoráját. Ahogy tette ezt a sorok írója is, amikor még egy csapatban rúgta a labdát a csárdagazdával a Déli Apró nagypályás alakulatánál. Valahol a megyeháromban, megyenégyben.
Kitérő: Amikor a szegedi helyi napilap kijött az Etelka sora tudósítani, hogy három Holló is játszik egy csapatban, János vágott egy mesternyolcast. Lehet, hogy az utolsó kettőnél erre talán már rá is játszottunk, de az első négynél biztosan nem, erre megesküszöm, mint állandó taktikai csere. A csárdagazda öccse és fia játszott még azon a meccsen.
– Hosszú évekig evett nálunk az Első Beton akkor első osztályban vitézkedő futsal-csapata, de évtizedekig etettük a kajak-kenus rendezvényeket is – sorolja úgy, hogy érezhető, sokáig tudná még folytatni.
Amikor kolléganőm június 28-án délelőtt fotókat készített a bezárt Gulyás csárdáról a Mars téren, egy hölgy várta a 10 órai nyitást. Tőlünk tudta meg, hogy hiába várja, abban bízott, hogy csak késik a személyzet. Amikor rábeszéltük, hogy máshol kell ebédet keresnie, kiderült, hogy legutoljára két hete járt itt.
– Nagyon sajnálom, mindig rendesek voltak hozzám, még vizet is hoztak a kutyámnak – mondta Csehók Nagy Katalin. A fogyatékkal élő nőtől megtudtuk, akkor is elégedett volt, amikor csak elvitelre szolgálták ki, holland vendégeinek vitt a Gulyásból ételt.
Az interneten rákeresve az elmúlt egy hétre már nem ad találatot a Google a szegedi Gulyás Csárdára, az elmúlt hónapra azonban kettőt is. A nyitva.hu portál utolsó bejegyzése két nappal előzi meg a zárást, míg az ételszállító óriási futárcég oldala május 30-án is ajánlotta még az étterem szolgáltatásait. Az első tétel a szezonális gyümölcsleves mézzel, fahéjjal most illene is az időjáráshoz.
A szegedikocsmak.blog.hu oldalon olvasható a város vendéglátásának rövid története. – Az 1950-es évektől három gazdasági szervezet vett részt a helyi vendéglátásban, a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat – bár megyei hatáskörű volt – reprezentatív üzletei Szegeden működtek, ilyen volt a Hági és a Szeged étterem is. Az országos hatáskörű Hungar Hotels vállalat legnagyobb területi igazgatósága a szegedi volt: a Tisza, a Royal és a Hungária Szálloda, valamint az Alabárdos étterem is hozzájuk tartozott. Az előzőek mellett a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ üzemeltetett vendéglátóhelyeket a városban – írják a blogon.
Nem véletlenül említhette a Gulyással együtt a csárdagazda a Hágit és a Szeged éttermet…
– Kovács András –
Fotók: Frank Yvette
