2022-ben összesen 20 ezer 540 lakás épült, ami 3,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a kiadott engedélyek száma 17 százalékkal 35 ezer fölé emelkedett. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat kommentálva azt mondta, a bizonytalanabb gazdasági környezet, az árak emelkedése ellenére stabil maradt az új lakások piaca.
“Az új lakások szegmensében a mostani kínálat megnyugtató abból a szempontból, hogy 29 százalékkal több új építésű lakóingatlan vár vevőre a piacon az egy évvel korábbihoz képest, amikor az energiatakarékos lakóingatlanokra igényelhető zöld lakáshitel és a kedvezményes lakásépítési áfa miatt jelentős élénkülés volt látható mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalon.” Az országon belül eltérően változott az új lakások kínálata az elmúlt egy évben. A fővároson kívüli piacokat tekintve a vármegyeszékhelyeken több mint 40 százalékkal, a kisebb városokban 16 százalékkal nőtt a kínálat, Pest vármegyében és Budapesten pedig 35, illetve 26 százalékos volt a bővülés.
A szakember szerint a jelenlegi bőséges kínálat arra utal, hogy kitart az építési kedv és jelentős számban fognak lakások épülni 2023-ban is. Ez köszönhető többek között annak, hogy az 5 százalékos lakásépítési áfa akár 2028-ig is igénybe vehető. Fontos tényező továbbá, hogy a keresletnek a kormányzati támogatások mellett az is támaszt ad, hogy az új lakások energiahatékonysága olyan vonzerőt jelent, ami miatt lesznek olyan vevők, akik a magasabb ár ellenére új ingatlant vesznek a használtak helyett.
Balogh László az új lakások árának alakulását értékelve azt mondta, hogy a múlt év második felében lelassult a drágulás üteme.
Az ingatlan portál adatai szerint február közepén a Budapesten eladásra kínált lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 1,3 millió forint volt, ami éves összevetésben több mint 24 százalékos drágulásnak felel meg, de a fél évvel korábbi szinthez képest 7,9 százalékos emelkedést jelent. A vármegyeszékhelyeken is hasonló forgatókönyv érvényesült, ezekben a városokban az átlagos négyzetméterár éves távlatban 28 százalékkal nőtt, míg féléves összevetésben kevesebb mint 8 százalékkal emelkedett.
A fővároson belül az V., az I. és a XII. kerület a legdrágább városrész, itt 2,3-2,5 millió forintos négyzetméterárakat mutat a kínálati piac. A legjelentősebb választékot felvonultató XI. és XIII. kerületet pedig közel 1,5 és 1,3 milliós ár jellemzi. A XXIII. kerület a legolcsóbb, ahol kevesebb mint 900 ezer forintos négyzetméteráron hirdetik az új lakóingatlanokat.
A vármegyeszékhelyek rangsorában Debrecen, Szeged, Eger és Veszprém alkotja az élbolyt 920-988 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A legolcsóbb nagyvárosok közé tartozik Tatabánya, Miskolc, Nyíregyháza, Kecskemét és Békéscsaba, ahol 620-698 ezer forintos áron várnak vevőre az új lakások.
Nyitókép: Frank Yvette
