Giuseppe Verdi A kalóz című operáját április 14-től a Nagyszínházban láthatja a szegedi közönség Göttinger Pál rendezésében. Az előadás nem csak azért lesz kuriózum, mert a vidéki színházak közül egyedülálló módon Szegeden már az évad második operabemutatójára készülnek, hanem azért is, mert Magyarországon A kalóz színpadi változata itt látható először.
A mai olvasópróbával kezdetét vette a Szegedi Nemzeti Színház legújabb, az idei évad második nagyszínházi operabemutatója, A kalóz próbafolyamata. A kötelező bezárást követően most térhetett vissza a társulat a teátrum falai közé, és bár külső helyszíneken eddig is dolgozott a csapat, a munka végre megszokott környezetben, újult erővel folytatódik.
Barnák László főigazgató elmondta, Verdi életművében különleges helyet foglal el a darab, hiszen a zeneszerző a legtermékenyebb időszakában írta, az ismertebb művei társaságában. A kalózt a fergeteges zene és a sodró lendületű történet ellenére mégis világszerte ritkán tűzik műsorra, Magyarországon a színpadi változat most lesz látható először, a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek tolmácsolásában.
Dinyés Dániel zenei vezető megerősítette, hogy valóban egyedülálló produkció készül Szegeden, már csak azért is, mert a nagyszabású előadást a Szegedi Nemzeti Színház teljes mértékben egyedül, saját táncosokkal, saját énekesekkel, meghívott vendégművészek bevonása nélkül képes létrehozni, és ez mutatja, mennyire erős a szegedi operatagozat.
Göttinger Pál rendező hangsúlyozta, mindig örömmel tér vissza Szegedre, szeret a társulattal dolgozni, és ezúttal is nagyszerű munka vár rájuk, ez a produkció ugyanis remek szerepeket, lehetőségeket kínál a művészek számára. „Olyan kort élünk, amikor napi élményünk, hogy azt érezzük, nem vagyunk a helyünkön. Ebben az operában a szereplők közül senki sincs a helyén, ismerős érzésekkel fogunk találkozni” – fogalmazott a rendező.
A kalóz Verdinek abban az alkotói periódusában keletkezett, amire „a gályarabság éveiként” szoktak hivatkozni. A zeneszerzőt elhalmozzák megrendelésekkel, 8 év alatt 13 operát komponál.
A szövegkönyv alapjául szolgáló Byron költemény a romantika korában hatalmas népszerűségnek örvendett. Verdi mellett megihlette Berliozt és a Giselle szerzőjét, Adamot is. A társadalom peremén rekedt, kitaszított ember a korszak kedvelt témája volt. Verdi is előszeretettel tette meg operáinak főhősévé a kurtizánt, a testi hibával élő Rigolettót vagy éppen a kalózt.
Szereplők:
Corrado:……………………………….Tötös Roland
Medora: ……………………………….Máthé Beáta / Kónya Krisztina
Seid: ……………………………………Szélpál Szilveszter
Gulnara: ………………………………Ferenczy Orsolya
Selimo Aga: …………………………Taletovics Milán
Giovanni: ……………………………..Réti Attila
Eunoco: ……………………………….Bónus Gábor
Schiavo: ……………………………….Mozetić Adrián
Alkotók:
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Cselényi Nóra
Koreográfus: Hajdu Anita
Koreográfus asszisztens: László Lívia
Karigazgató: Flórián Gergely
Zenei asszisztens: Hermann Szabolcs. Zalánki Rita
Súgó: Lőrincz Júlia
Ügyelő: Pócsik Dániel
Rendezőasszisztens: Kumbor Alma
Vezényel: Dinyés Dániel, Hermann Szabolcs
Rendező: Göttinger Pál
Közreműködők:
a Szegedi Szimfonikus Zenekar, valamint a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara.
Fotók: Frank Yvette
