Ahogyan arról a Szegedi Nap is beszámolt, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) mérései szerint az utóbbi hetekben a szálló por miatt a levegő minősége többször is egészségtelen vagy kifogásolt volt Szegeden. De vajon mi ennek az oka, és miként tehetünk ellene? Dr. Körmöczi László ökológust, a szegedi CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület tagját kérdeztük.
Az elmúlt hetekben többször is egészségtelennek vagy kifogásoltnak minősítették a levegőt Szegeden. Mi ennek a legfőbb oka?
Szeged belterületére vonatkozó mértékadó mérési adatokat a HungaroMet honlapján meg lehet tekinteni, melyen órás felbontásban találjuk több légszennyező anyag mennyiségét. Az elmúlt téli hónapokat tekintve a levegőminőség átlagosan jó vagy kiváló volt. A légszennyező anyagok mennyisége ugyanakkor időnként határérték fölötti csúcsokat mutatott, amik figyelmet igényelnek. A levegőminőségi index kiszámításához használt hét összetevő koncentrációja többnyire nem egyformán változik, ami jó hír. A mért összetevők több forrásból származnak, melyek közül kiemelendő az egyre növekvő gépjármű forgalom és a háztartási tüzelőberendezések működése. Ez utóbbi a téli időszakban fokozott hatást jelent, a szilárd tüzelésű kazánok felelősek az apró szemcséjű szálló por egy részéért. A gépjármű forgalom hatását jól tükrözi a nitrogénoxidok és a szénhidrogének mennyiségének napszakos ingadozása, de a szálló por mennyiségének növekedéséhez is hozzájárulnak. Ezek az anyagok helyben képződnek. Szélcsendes, hidegebb téli napokon sajnos benn is maradnak a városban, fokozva a légszennyezettséget.
Nem szabad ugyanakkor megfeledkeznünk a nagyobb távolságokból érkező anyagokról sem, hiszen a szelek szárnyán sokféle anyag éri el városunkat. Sokszor tapasztalható mérőeszköz nélkül is, hogy poros a levegő, de ez már nagyobb szemcséjű port (is) tartalmaz, mely leülepedve mindenen jól látható réteget eredményez. Erősebb szelek esetén a várost környező szántóföldekről, szélsőséges esetben akár a Szaharából származó porral találkozunk.
Hogyan lehetne mindez ellen tenni?
A helyben képződő légszennyező anyagokat bizonyos mértékig lehet csökkenteni, de teljesen megszüntetni sajnos nem tudjuk. Lehetőségünk van viszont a gépjármű forgalom mérséklésére, legalább úgy, hogy az indokolatlan autózást kerüljük, a tömegközlekedést előnyben részesítjük, gyalogosan vagy kerékpárral közlekedünk, ha tehetjük. A háztartási szilárd tüzelés esetében talán könnyebb tenni: csakis és kizárólag jó minőségű tüzelőanyagot használjunk, korszerű tüzelőberendezésekben, karban tartott kéményekkel. Gyenge minőségű, nedves tüzelő, szemét égetése azonnal érezhető, fojtó füstöt eredményez, ami a kis szemcséjű szálló por egyik fő forrása, ráadásul mérgező anyagok is keletkeznek, így égetésük tilos.
Ha már a levegőben vannak szennyező anyagok, akkor viszont eltávolításukra, megkötésükre lehet törekedni. Ipari légtisztító berendezések nem jöhetnek számításba, de a növényzet segítségünkre lehet ebben a munkában. Régóta felismert probléma, hogy a nagyvárosok élhetőségét a túlzott beépítettség erősen rontja. A zöldfelületek hiánya vagy csekély volta következtében nagyon kedvezőtlen a városok klímája, úgynevezett hőszigetek alakulnak ki. A zöldfelületek, első sorban a fás területek növelése a hősziget mérsékléséhez járul hozzá. Ugyanakkor a zöld növényzet a levegő szennyező anyagainak egy részét is megköti, illetve oxigén-kibocsátásával és a párologtatással is javítja a levegőminőséget. Ebben a tekintetben a gyepes területek is ugyanolyan fontosak, mint a ligetek, erdőfoltok. Csak kevesebb árnyékot adnak.
Egy akkora városban, mint Szeged, ezek szerint igenis fontos, hogy egyre több fa, növény, park, liget, vagy épp erdő legyen?
A városi fasoroknak, parkoknak, ligeteknek, erdőknek több fontos szerepük is van. Városképi, jóléti, esztétikai jelentőségük megkerülhetetlen, de rekreációs területekként, közösségi terekként is nagy a szerepük. A városba távolról érkező szennyeződéseknek a mérséklésében viszont a nagyobb fás területeknek lehet szerepe, amelyek célszerűen kívülről védenék a várost. Összefüggő nagyobb erdősávok a por megkötésén túl a légáramlás mérséklésében is nagy szerepet játszanak. Sajnos Szeged környékén ilyenek nincsenek, aminek az egyik oka, hogy az Alföld csapadékviszonyai nem kedveznek az erdősülésnek. Útmenti fasorok vagy a régen még ismert mezővédő erdősávok jelentőségének újbóli felismerése és telepítésük azonban szintén kedvező hatású lenne.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
