Barabás Hunorné és Koblencz Attila részesült az idén a Gelsey Vilmos-díjban, az elismeréseket szombaton adták át Szegeden, a Dóm Látogatóközpontban.
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a díj névadója halálának harmadik évfordulójához kapcsolódó ünnepségen azt mondta, Gelsey Vilmos tudta, az ember mint társas lény a kapcsolataiban mutatkozik meg.
A politikus kifejtette: elképesztő fontossága van annak, hogy a pedagógusok mit és hogyan tanítanak. A gyermekek hároméves koruk után az óvodában, majd az iskolában több időt töltenek a tanárokkal mint szüleikkel, legalább 13 éven át a pedagógusok szárnyai alatt fejlődnek – fogalmazott a miniszter.
A pedagógusok szakmai tudása mellett nagyon fontos a hitelességük. Gelsey Vilmos nemcsak a bankárok, az üzletemberek, a politikusok, hanem a pedagógusok számára is példakép lehet – hangsúlyozta Csák János.
A miniszter Hamvas Béla gondolatait idézve úgy fogalmazott, nagy kultúrába születni nem pusztán kiváltság, de kötelezettség is ezt a kultúrát megőrizni, építeni és továbbadni a következő nemzedéknek. A kultúrába beletartozik a szakmai kiválóság, a társas létünk, a művészet és az is, hogyan kezeljük a transzcendenst – tette hozzá.
A pedagógusok feladata a világrend fönntartása, megőrzése és a tanulók felvértezése a “világrendetlenségben érdekeltekkel” szemben
– szögezte le Csák János.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök azt hangúlyozta, a keresztény köznevelés ügye ma fontosabb, mint bármikor volt, nagyobb feladattal kell szembenéznie, mint a kommunista diktatúra éveiben, amikor az ateizmustól kellett megvédeni a fiatalságot.
Most “bomlott agyú, életveszélyes ideológiák” fenyegetik több oldalról az ifjúságot, ezzel szemben kell a józan észt megóvni. Akik a keresztény nevelésben olyan munkás szolgák, mint a díjazottak, azok szinte életmentő tevékenységet végeznek
– mondta a püspök.
A “Gelsey Vilmos-díj a szoborral” kitüntetésben olyan személy részesülhet, aki hosszú idő óta példát jelentő módon szolgálja a keresztény értékekre épülő magyar társadalom fejlődését, a gazdaság, a kultúra erősítésével is a keresztény nevelés ügyét.
Az ünnepségen elhangzott méltatás szerint az idei díjazott, Barabás Hunorné 1998-ig az Aquincum Általános Iskolában tanított matematikát és angolt, majd igazgatóhelyettesként és igazgatóként vett részt az intézmény vezetésében. 1996-tól az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóságánál is dolgozott, majd 2007-től a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság főigazgatói posztját is betöltötte.
Áldozatos munkájának köszönhető a többi között az is, hogy miután 2010-ben és 2011-ben az önkormányzatok a Szeged-Csanádi Egyházmegye segítségét kérték, a kistelepülések óvodái, iskolái megmenekültek. Igazgatósága alatt az egyházmegyéhez tartozó intézmények száma az induló hétről csaknem nyolcvanra nőtt.
A “Gelsey Vilmos-díj a plakettel” kitüntetést olyan személynek ítélik oda, aki elkötelezett keresztényként a magyar nemzeti kultúra, az oktatás rendszereiben, azok irányításában ért el kimagasló eredményt.
A díjjal kitüntetett Koblencz Attila az óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE-n szerzett biológia-földrajz szakos tanári diplomát. Az Albertfalvai Don Bosco Katolikus Általános Iskolában tanított, majd 2000-től igazgatóként irányította az intézményt. 2005-ben felkérték a szalézi köznevelési intézmények pedagógiai irányítására és a Don Bosco Keresztény Pedagógiai Szakkollégium vezetésére. 2018 és 2020 között a Szakképzési Innovációs Tanács tagja volt. Létrehozta és elindította a Tedd képessé – Don Bosco Szakképzés-fejlesztési Mintaprogramot, amelynek célja a lemorzsolódással veszélyeztetett, tizenhat éven felüli fiatalok képzésben tartása, illetve a szakképzésbe való visszavezetése.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
(MTI)
