Génjeinkben a hiba? – A rákkutatás jelene és jövője, a rákbetegségről egyéni és tudományos szempontból címen szervezte meg az idei első Alumni Uni – Tudásműhely néven futó előadássorozatát a Szegedi Tudományegyetem Alma Matere. Az est vendége ezúttal Szentesi Éva író, rákedukációs aktivista és Dr. Pankotai Tibor, a Szegedi Tudományegyetem kutatója volt. Az eseményt Szombathelyi Nóra személyi edző, a Szegedi Tudományegyetem egykori hallgatója moderálta.
A Szegedi Tudományegyetem Alma Materének Alumni Uni – Tudásműhely című előadássorozatát évente négy alkalommal rendezik meg magyar nyelven, és évente egyszer angol nyelven. Az első előadás 2017 áprilisában volt. A rendezvénysorozat előadásain rendszerint két előadó, egy azonos témát más-más szemszögből közelít meg, majd a rövid, 20-30 perces előadások után a rendezvény második felében a két előadó beszélget az adott témáról egy moderátor segítségével.
A 2024-es év első előadásában a rákkutatás jelene és jövője állt a fókuszban.
– 2013-ban nyilvánosságra hoztak egy olyan kutatási eredményt, amely bebizonyította, hogy van 140 olyan kulcs génünk, amelyek közül, ha valamelyik „elromlik”, akkor sokkal nagyobb az esély arra, hogy valamilyen daganatos megbetegedést diagnosztizálnak majd nálunk. Abban, hogy ezek a kulcs gének elromlanak-e vagy sem, nagyon sok tényező játszik közre. Az egyik és legfontosabb, hogy milyen a genetikai hátterünk, a másik pedig, hogy milyen környezeti hatások érnek minket – ismertette az előadás előtt készült interjú során Dr. Pankotai Tibor, a Szegedi Tudományegyetem IKIKK kutatója, a daganatos betegek molekuláris diagnosztikájának szakértője, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ Genom Integritás és DNS Hibajavítás Kutatócsoport vezetője, aki közel 20 éve foglalkozik daganatkutatással.
A szakértő arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy egy adott családban minden második generáció tagjai esélyesebbek a daganatos megbetegedésekre, azt a választ adta, hogy nem.
– Vannak olyan daganatos megbetegedések, ahol megfigyelhető, hogy az adott családban, minden második generációban érintett valaki egy-egy betegségben. Alapvetően viszont vannak olyan rizikófaktorok, amelyekre ettől függetlenül is oda kell figyelnie az embereknek. Ezt egy családfa analízis segítségével tudják az orvos-genetikai szakértők feltárni, amely során az is kiderülhet, hogy melyek azok a szűrővizsgálatok, amelyeken az adott egyénnek évről-évre részt kell, hogy vegyen. A fiatalok esetében is számottevőek lehetnek ezek a rizikófaktorok, ezt nem szabad elfelejteni. Sőt, erre a statisztika is ráerősít, ami egyre inkább azt mutatja, hogy egyre több gyermek és fiatal küzd daganatos megbetegedéssel – emelte ki a kutató.
Mint mondta, a genetikán kívül az is nagyon meghatározó, hogy milyen életmódot folytatunk.
– Bármennyire is elcsépelt, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rossz minőségű ételek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy daganatos elváltozás alakul ki bennünk. Sőt, ma már az is bizonyított, hogy azok, akik folyamatosan stresszben élnek, szintén nagyobb eséllyel betegedhetnek meg – mondta a tudós.
Szentesi Éva író, rákedukációs aktivista számára miután kiderült, hogy méhnyakrákos, szinte az első percben egyértelmű volt, hogy nyíltan és őszintén beszél majd arról, hogy daganatos megbetegedést diagnosztizáltak nála. Ez 2013-ban volt, Éva 2015 óta tűnetmentes.
– Számomra az első percben nyilvánvaló volt, hogy nyíltan és őszintén beszélek majd arról, hogy méhnyakrákos lettem. Egyrészt azért döntöttem így, mert nagyon mérges voltam, ugyanis későn fedezték fel a daganatot, annak ellenére, hogy rendszeresen jártam szűrővizsgálatokra, másrészt azért, mert fiatal voltam és félreinformáltak azzal kapcsolatban is, hogy nem lehetek annyi idősen rákos. Mivel már akkor is írással foglalkoztam, megvolt a megfelelő eszközöm arra, hogy kifejezzem önmagam és, hogy onnantól kezdve mindez gyakorlatilag közüggyé váljon. – mesélte az író.
Dr. Pankotai Tibor szerint felbecsülhetetlen, ha egy beteg kiáll a nyilvánosság elé, és vállalja mindazt, ami vele történik, történt. Óriási szükség van arra, hogy az emberek elsőkézből halljanak arról, hogy mivel jár egy daganatos megbetegedés, ugyanis ezáltal sokkal hitelesebb képük lesz róla, nem utolsó sorban pedig igen komolyan edukációs szerepe is van az egésznek.
Éva jól látható módon célba ért, cikkei és könyvei iránt is óriási az érdeklődés. Jó részük eddig a betegségével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és személyes tapasztalatait dolgozta fel.
–A cikkeim, majd idővel a könyveim is mind-mind célba értek, sikerült felhívnom a figyelmet a szűrések fontosságára és voltak olyanok is, érintettek és hozzátartozók egyaránt, akik azonosulni tudtak velem, vagy épp az én történetem miatt mentek el szűrésre. Nem egy olyanról tudok, akinek emiatt fedezték fel időben a tumorát. Soha nem szégyelltem a rákot. Sokan viszont nem szeretnek szembesülni azzal, hogy betegek, hogy múlandók, hogy elveszíthetik a szeretteiket – mondta Szentesi Éva.
A kutató elmondása szerint ma már jobb helyzetben vannak azok, akiknél daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, ugyanis a tudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően lehetőség van a célzott és személyre szabott terápiákra.
– A diagnosztika ma olyan léptekben fejlődik, mint az elektromos autók. Míg tíz évvel ezelőtt, amikor Évát is diagnosztizálták, sajnos a személyre szabott terápia, mint fogalom szinte elérhetetlen volt, addig mára lassan, de biztosan egyre inkább természetessé válik. Ez azt jelenti, hogy a daganatok célzottan támadhatók, minek köszönhetően az illető sokkal kevesebb mellékhatással találkozik majd. Emellett sokkal nagyobb az esély arra, hogy teljesen tünetmentessé válhat – mondta Dr. Pankotai Tibor.
Zárásképp, amikor arról kérdeztük az előadókat, hogy mit üzennének a fiataloknak, mind a ketten úgy vélték, hogy a legfontosabb üzenet ma nem más, mint, hogy a fiatalok koncentráljanak a tudatos életmódra, és szeressék önmagukat.
Az interjút követő, interaktív előadás során mindemellett még nagyon sok minden más is szóba került. Többek között, hogy a lelki eredetű problémáknak lehet-e köze a daganatos megbetegedésekhez. Hogy milyen életmódot érdemes folytatni megelőzés gyanánt, hogy milyen szűrővizsgálatokra érdemes eljárni annak érdekében, hogy időben felfedezzék, ha baj van és arról is szó volt, hogy azok, akik már rákkal küzdenek, milyen túlélési esélyekkel bírnak 2024-ben. Dr. Pankotai Tibor tudományos oldalról, Szentesi Éva személyes tapasztalatai alapján osztotta meg a témakörökhöz fűződő gondolatait.
Az előadásra nagyon sokan voltak kíváncsiak.
Pósa Tamara
Foó: Frank Yvette
