Néhány napja több Határfigyelő nevű, Facebook-csoportban is szárnyra kelt egy hír, miszerint a röszkei határátkelők közvetlen közelében parkoló autósokat és kamionosokat megbírságolják. A Magyarország és Szerbia között napi rendszerességgel ingázók körében nagy felháborodást keltett mindez, ugyanis egyesek közülük úgy értesültek, hogy járműveiket akár el is szállítják, ha azokat hosszabb ideig hagyják az említett területen. A téma kapcsán Mihálffy Bélát, a térség országgyűlési képviselőjét kérdeztük.
Kérem, erősítse vagy cáfolja meg azt a hírt, miszerint a Magyarország és Szerbia között ingázó autósokat és kamionosokat megbüntetik, ha járműveiket ott hagyják a röszkei határátkelők közvetlen közelében.
A hír sajnos igaz, azokat az ingázókat, akik a röszkei határátkelőhelyek közelében járműveiket olyan helyen hagyják, ahol tilos parkolni, a rendőrség meg fogja bírságolni. Ennek két oka van: az egyik, hogy az ott parkoló autók és kamionok nagyon elszaporodtak és némelyik már a határra lejáró autóbuszokat is akadályozza. A másik pedig, hogy olyan helyeken állnak meg az emberek, ahol alapjáraton nem szabadna megállni, ilyenek a különböző zöld területeket, illetve azok az útszakaszok, amelyek átmenetet képeznek a két röszkei határátkelő között. Probléma leginkább mindebből a Röszke 2 néven ismert határátkelőhelynél keletkezett. Az ügy kapcsán egyeztettem a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőivel, akik megígérték, hogy orvosolják ezt a problémát. Minden bizonnyal a közeljövőben egy határvadász ügyel majd arra, hogy az ingázók a megfelelő helyre parkoljanak. Reményeim szerint az, hogy a kis röszkei határátkelőhely is hosszabb ideig nyitva tart, segíti az ingázókat abban, hogy ne kelljen két autót tartaniuk, és ezzel együtt ne keljen az egyiket a határ egyik, a másikat pedig a határ túloldalán hagyni. A cél ugyanis nem más, mint, hogy minél többen igénybe tudják venni a határátkelőt a nap bármely szakaszában, ha arra szükségük van. És ezt a célt szolgálja a határbővítés is.
Ezzel kapcsolatban mit lehet tudni?
Egyelőre azt tudom mondani, ami a Magyar Közlönyben is megjelent: a Kormány számára a határátlépéssel járó várakozási idő csökkentése a gazdaság fejlesztése miatt prioritás. E célból a Kormány úgy döntött, hogy határátkelőhely-fejlesztést valósít meg a magyar–szerb határszakaszon. Ennek a szakasznak az egyik része képviselőként hozzám tartozik, így aztán azt már bizton kijelenthetem, hogy néhány éven belül megnyitjuk a Röszke 3 névű határátkelőhelyet. És annak ellenére, hogy Tompa már nem az én választókerületemhez tartozik, szeretném megjegyezni azt is, hogy egy ugyanilyen fejlesztést hajtanak majd végre azon a határátkelőn is. Ezzel együtt pedig úgy a röszkei, mint a tompai határátkelők közelében, parkolókat alakítanak ki, amelyek ugyancsak segítik a gyorsabb átkelését azoknak, akik ingázóként mégis a két autó fenntartása mellett döntöttek. Nem utolsó sorban ez a gyalogosan átkelőknek is előnyére válik majd.
Ha már határátkelők, köztudott, hogy még mindig vannak illegális bevándorlók, akik a szerb-magyar átkelőkön keresztül jutnak be az országba. Ezt leginkább a határmenti településeken, illetve az azok közelében található tanyákon élők érzékelik legjobban. A bevándorlók ugyanis Tompa, Ásotthalom, Mórahalom és Röszke környékén is hagynak szemetet maguk után. Ön, mit tud tenni azért, hogy az itt élők biztonságban és tiszta környezetben tudják élni a mindennapjaikat?
Amiről Ön beszél, az 2015 óta komoly problémát jelent az itt élőknek. Hatalmas nyomás nehezedik ezáltal a térségre és a hatóságokra is. Nemcsak azért, mert az illegális bevándorlók szemetet hagynak maguk után, hanem azért is, mert tönkreteszik a szántóföldeket és a kiskerteket, az abba vetett gabonát, zöldségeket és gyümölcsöket, megkárosítják a közelben található erdőket, mezőket és nem utolsó sorban lehetőséget teremtenek arra, hogy az embercsempészet egyre nagyobb mértékben eluralkodjon a környékünkön, és is mindennapossá váljon. Szerencsére a legtöbb migránst és embercsempészt sikerül elfogni, ám a járműveket, amelyekkel a csempészés zajlik legtöbbször közvetlenül a hatósági intézkedés előtt hátrahagyják. Ezért az első és legfontosabb lépés az elmúlt időszakban az volt, hogy ezeket a hátrahagyott autókat eltávolítsuk az útmenti szakaszokról, az erdőkből és mezőkről. Eddig több mint 150 roncsautót szállítottak el a Homokhátságról a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal közbenjárásával. Azt, hogy ezek a roncsautók pontosan hol találhatók, a mezőőrök, polgárőrök jelentik be előbb az adott önkormányzatnak, amely értesíti a Kormányhivatalt, aki ezt követően elrendeli azok eltávolítását az adott területről. A második a szemét eltávolítása volt, amelyet ugyancsak maguk mögött hagytak.
A megsokasodott feladatoknak köszönhető, hogy nemrég kormányzati támogatást kaptak a Homokhátság mezőőri szolgálatai?
Igen, ugyanis a mezőőröknek alapvetően nem az lenne a feladatuk, hogy védjék a határt vagy annak a környékét. Most azonban sajnos kénytelenek erre is ügyelni. A mezőőri szolgálat az itt élők élet- és vagyonbiztonsága szempontjából nélkülözhetetlenné vált. A Homokhátság illegális bevándorlók érintette településein dolgozó mezőőrök munkája tehát most jelentősen eltér az ország más területein dolgozóéktól. Feladataik közé tartozik az embercsempészek által hátrahagyott gépjárművek regisztrációja, ahogyan azt már említettem, illetve a közös járőrőrszolgálat a rendvédelmi szervekkel, emellett részt vesznek az embercsempészekkel szembeni felderítőmunkában és segítséget nyújtanak az illegális határátlépők feltartóztatásában. A mostani támogatásnak köszönhetően a 24 órás szolgálatot adó mezőőrök létszáma 15-ről 26-ra nőtt.
Pósa Tamara
Fotó: Kerekes Balázs/Frank Yvette/Mihálffy Béla hivatalos Facebook oldala/Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal
