Előbb Sylvester Lévay és Michael Kunze Rebecca című musicaljében a Dóm téren, majd az Újszegedi Szabadtéri Színpadon, a Cseh Tamás esten nyújtott felejthetetlen élményt, páratlan alakításával a közönségnek Udvaros Dorottya, a Nemzet Színésze Szegeden. A művésznőt, Edythe Van Hopperként nyújtott szerepéről, Cseh Tamásról, 70. születésnapjáról és a Futni mentem című filmről is kérdeztük, amit novemberben mutatnak majd be.
A musical szabadtéri világpremierjét 2024. július 26-án, 27-én, 28-án és augusztus 2-án illetve 3-án Magyarország legnagyobb színpadán Béres Attila állította színpadra, Bolba Tamás zenei vezető, karmester és Tihanyi Ákos koreográfus közreműködésével.
Udvaros Dorottyát, a legutóbbi szabadtéris előadása után kilenc évvel tehát ismét zenés szerepben láthatta a szegedi közönség. Mrs. Van Hopper, a vagyonos hölgy, akinek társalkodónőjeként a Gubik Petra által alakított főhősnő megismerkedhet leendő férjével, a Dolhai Attila-megformálta Maxim de Winterrel, valódi közönségkedvenc: ízig-vérig amerikai dámája üde színfoltja a zömében a ködös Albionban kibontakozó cselekménynek, az elhallgatásoktól terhes, megkövesedett hagyományok közt raboskodó brit úri társaságnak. Minden jelenetben ellopja a show-t, különösképpen bombasztikus szólójával, amely zenei szempontból is külön identitással rendelkezik, az egyik legfülbemászóbb dal a musicalben. Bár csak az első felvonásban örvendezteti meg a nézőket, Mrs. Van Hopper megjelenítése komoly téttel bír: alakja nem csak lehetőséget teremt a fiatalok találkozására, de ami még fontosabb, ellenpontként szolgál: az ő harsányságához képest fogalmazódik meg „Én” kezdeti jelentéktelensége.
– Miután túl vagyunk a Rebecca mind az öt előadásán, és azt gondolom, hogy kijelenthetem: egy nagyon sikeres, termékeny próbafolyamat eredménye mindaz, amit a közönség láthatott és, amit a nézők álló tapssal köszöntek meg nekünk minden előadás végén. Fantasztikus volt a szereposztás, csodálatos volt a zene és a koreográfia, és hát kiváló volt a szegedi csapat, akik technikailag és műszakilag segítették a munkánkat, amit a nagy meleg sokszor nehézzé tett – kezdte a Rebecca kapcsán gondolatait Udvaros Dorottya.
A rendező, Béres Attila és a művésznő együtt formálták Edythe Van Hopper karakterét.
– Nagyon örültem a felkérésnek, egyértelmű volt számomra, hogy elvállalom, annak ellenére, hogy csak két, kisebb jelenésem volt a színpadon. De tudtam, hogy mind a kettő meghatározó lesz. A rendezővel, Béres Attilával egy csomó olyan apróságot találtunk ki, ami az eredeti szerepet színesebbé és gazdagabbá tette, és azt hiszem, így még érdekesebb lett az egész darab – mesélte a művésznő.
Udvaros Dorottya a Rebecca ötödik előadása után néhány nappal, az Újszegedi Szabadtéri Színpadot sokunk nagy örömre ugyancsak beragyogta.
– Ajándékként tekintek arra, hogy a Rebecca után pár nappal ismét visszatérhettem Szegedre és az Újszegedi Szabadtéri Színpadon is felléphettem. A Cseh Tamás est mindannyiunk egyik szerelemprojektje, régen léptünk már fel vele és nagyon örültünk annak, hogy ismét elővehettük. Külön örültem, hogy Gubik Petra is fellépők közé került, neki ez volt az első Cseh Tamás estje, amelyben szerepelt. Nagyon megszerettem Petrát a Rebecca próbái alatt, így aztán tényleg nagyon jó érzés volt, hogy újra együtt szerepelhetünk. És a visszajelzések alapján azt hiszem, a közönség is elégedett volt – mesélte.
A megidézett művész és a Nemzet Színésze több szálon is kapcsolódik egymáshoz.
– Cseh Tamással volt szerencsém többször is együtt dolgozni. Társulati tagok voltunk a Katona József Színházban, a Bárka Színházban, forgattunk is együtt, és mindemellett sok-sok nyarat töltöttünk ugyancsak együtt, neki ugyanis a Káli-medencében volt egy szép nagy háza, kerttel, ahol állt egy óriási diófa, ami alatt volt egy nagy asztal, és ehhez bármikor, bárki odaülhetett. Mi rendszerint Révfülöpön nyaraltunk így aztán, gyakran be-be tértünk hozzájuk. Éva, a felesége pedig mindig elénk rakott valami finomságot. Szóval nekem tényleg mindig nagy öröm, amikor az ő dalait énekelhetem, mert több szálon is kapcsolódunk egymáshoz – ismertette.
A legenda titkáról a következőképp vélekedett:
– A titkokat nehéz megfejteni, talán ez is a jó bennük. Persze, lehet azon gondolkodni, hogy mitől is volt ekkora ereje egy srácnak, egy szál gitárral a kezében, egyedül a színpadon, és a válasz valószínűleg az lesz, hogy a dalok mondanivalója és a zene a titok, ugyanis a dalszerző, Cseh Tamás és a szövegíró, Bereményi Géza, mindvégig párhuzamosan, egymást építve dolgoztak együtt, minek köszönhetően a zene és a szövegek szorosan egymásba fonódtak, amitől lett egy plusz, magával ragadó erejük – emelte ki Udvaros Dorottya.
Hozzátette: Cseh Tamás személyisége egyszerre volt szeretetreméltó, ugyanakkor karcos, ami csodálatosan kirajzolódott a színpadon, amikor előadott. Véleménye szerint nem nagyon ismerni olyan embert, aki ne szerette volna őt.
Udvaros Dorottya néhány napja ünnepelte 70. születésnapját, a szegedi közönség köszöntötte őt elsőként. Mint megtudtuk: a művésznő nem szokott számot vetni még a kerek évfordulóknál sem.
– Igazából, én nem szoktam összegezni, és tulajdonképpen túl nagy jelentőséget nem is szoktam ezeknek a személyes ünnepeknek tulajdonítani. Az idei azonban valóban igazán különlegesre sikerült, ugyanis a Rebecca ötödik és egyben az utolsó előadása, augusztus 3-án este kezdődött és 4-én, éjjel fél egykor ért véget. Ezt követően Barnák László igazgató úr egy csokor virággal a nézők előtt felköszöntött, akik a karnagy „vezénylésével”, a kollégáimmal együtt elénekelték nekem a Boldog születésnapot című dalt. Csodálatos és egyben eufórikus élmény volt, nem számítottam, rá, igazi meglepetésként ért – emelte ki.
Zárásképp a Futni mentem című filmről is kérdeztük, amit novemberben mutatnak majd be.
– A film elkészült, a beharangozó videók is úton vannak, úgyhogy most már nincs más hátra, mint türelmesen várni a bemutatót. Azt már most érezni, hogy a történetet nagy kíváncsiság és figyelem övezi. A szereposztás nagyon jó, és, ami különösen tetszik benne az az, hogy a poénokon túl, igazi sorsokról szól, amelyek viccesen vannak ugyan előadva mégis elgondolkodtatók. Én nagyon szeretem az olyan típusú filmeket, amelyek egyszerre elgondolkodtatják és megmosolyogtatják az embereket. Hiszen az életünkben is sok-sok olyan drámai pillanat van, amin azért néha elmosolyodunk – zárta gondolatait.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette/Tari Róbert