Milyen hatással van a klímaváltozás a hosszan vonuló madarakra? Ezen belül, mi a helyzet az európai és magyar fecskeállománnyal? És mit tehet a magyar a madarakért? Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád-Csanád megyei, helyi csoportjának titkárát kérdeztük.
– A vonuló madarak gyakran találkoznak vonulásuk során szélsőséges időjárási viszonyokkal, amelyet részben a klímaváltozásnak köszönhetünk és, amelyről valljuk be, az emberek is tehetnek. Az erősebb egyedek átvészelik mindazt, amivel találkoznak, a gyengébb egyedek azonban elpusztulnak. Így van ez a világ minden táján. Könnyen elkaphatja őket például egy ciklon a Földközi-tenger felett, de ott van a Szahara, vagy a Száhel-övezet, amelyen ugyancsak túl kell jutniuk. És ilyenek az aszályos területek is, ahol nem jutnak elég táplálékhoz vagy azok a területek, ahol hosszan tart az esőzés, ami a hétvégén extrém és nem várt módon Magyarországot is sújtotta. Tehát a vonuló madarak számára ezek a szituációk egyáltalán nem ismeretlenek, természetesen, ahogyan azt említettem is, sajnos nincs mindegyikük felkészülve rá – kezdte gondolatait Tokody Béla.
Országunkban az időjárás a vonuló,füsti fecskék állományát ritkította meg leginkbb a hétvégén, ám közülük is csak azok pusztultak el, akik az esőzés miatt nem jutottak elég táplálékhoz. Erre a Balaton környékén volt leginkább példa a szakértő szerint.
– A vonuló fecskék jó része a nádasokban éjszakázik, nappal pedig az adott vízterület felett körözve, repülő rovarokkal táplálkozik. A füsti fecskék, a partifecskék és a molnárfecskék fő táplálékát ezek a rovarok adják. Ám a rovarok bizonyos fok alatt lelassulnak, megdermednek, ezáltal pedig a fecskék nem tudnak mit enni, ez történt most is. A legfőbb problémát tehát a hétvégén számukra a táplálékhiány jelentette. Ez okozta pusztulásukat. A becslések szerint a mortalitás általában minden évben 90% a fiatal vonuló énekes madarak körében, ami a természetes szelekció része – emelte ki a szakértő.
Azok a madarak, akik túlélik vonulásuk idején a nehézségeket, nagyon jó génekkel rendelkeznek és képesek lesznek a szaporulatra is.
– A vészharangot kongató cikkekkel szemben, amelyek jó része a hétvégén mind azt állította, hogy megsemmisült Magyarország fecske állományának egy része, azt kell, hogy mondjam, hogy mindez nem így van, csupán szemtanúi lehettünk az európai fecske állomány természetes szelekciójának, egy abszolút normális jelenségnek, amely most a média által sokkal inkább a látóterünkbe került – mondta Tokody Béla.
A szakértő elmondása szerint azok, akik megpróbálták megmenteni a földön talált fecskéket, a gyengébb egyedek számára biztosítottak esélyt a túlélésre.
– Sajnos a mediterrán régiókban a madarak lemészárlása és nem pedig a megmentése a jellemző. Bizonyára sokan tudják, hogy vannak olyan országok, ahol a vonuló madarakat étkezési vagy értékesítési célból lelövik. Szerencsére nálunk ez nem így van, viszont hozzá kell tennem, hogy az itt végrehajtott szúnyogirtás vagy a mezőgazdaságban alkalmazott rovarirtás ugyanennyire káros a madarainkra nézve. Arról nem beszélve, hogy sajnos ma már a falvakban is egyre kevesebb háznál foglalkoznak állattenyésztéssel, pedig a jószágok vonzzák a bogarakat, amelyekkel például a fecskék táplálkoznak. Régebben szinte mindenki udvarában ott lapult legalább egy fecskefészek. Az elmúlt 20 évben azonban a magyar fecskeállomány fele eltűnt, és ez a megváltozott mindennapjainknak, életmódunknak is köszönhető, nem csak a klímaváltozásnak – emelte ki.
A szakértő zárásképp hozzátette: fontos ugyan a bajba jutott madarak megmentése, de még fontosabb, hogy megőrizzük az élőhelyüket, mert az nemcsak nekünk, hanem nekik is egyaránt jó.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
