A gabonafélékre, a zöldségekre és a gyümölcsökre is egyaránt negatívan hatott a nagy nyári meleg. A szakértők szerint a Dél-Alföld pedig különösen nagy bajban van, ami a talaj szárazságát illeti. Veszélybe kerülhet a magyar mezőgazdaság? Hupuczi Júliát, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar dékánhelyettesét, főiskolai docensét, geográfust kérdeztük röviden.
Áprilisban még arról beszélgettünk, hogy milyen hatást gyakorol a magyar mezőgazdaságra a korai tavasz, aztán egy hónappal később, nem várt módon befutott a nyár. Mindvégig óriási volt a szárazság, ez milyen hatást gyakorolt a mezőgazdaságra?
Az ország kétharmadán súlyos vagy nagyfokú aszályt tapasztaltunk. 2024. szeptember elejére a dél-alföldi régióban 175 mm volt a talaj felső 1 méterében a vízhiány, Szeged környékén ez meghaladja a 200 mm-t.
A korai felmelegedés és vízhiány, majd az ezt követő nyári szárazság és meleg együttesen azt eredményezte, hogy a kapásnövények jóval idő előtt beértek, rosszabb esetben elszáradtak – gyengék a terméskilátások. A kukorica és a napraforgó látták ennek leginkább kárát.
Ezt követte az elmúlt hetek hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadéka, amely részben enyhítette a szárazságot, de még így is rengeteg víz – lényegében több hónapnyi csapadék – hiányzik a talajokból.
Ezekkel a szélsőséges vízállapotokkal talajaink nagyon nehezen birkóznak meg, a felszínre érkező nagy mennyiségű eső nem tud maradéktalanul bejutni a talajba, így egy részük hasznosítatlanul elfolyik, pusztítva a meggyötört talajfelszínt és csökkentve növényeink vízhez jutási lehetőségeit.
A zöldségtermesztésre is ilyen negatívan hatott mindez?
A kérdést jelentősen nehezíti az, hogy az ország mely részét nézzük. 2024 nem volt egy csapadék szempontjából kedvező év, ezt már látjuk. Ugyanakkor ebben nagy területi különbségek adódtak. 2024 augusztusában Hódmezővásárhelyen 0,0 mm volt a csapadékbevétel, de 5 mm alatt maradt a dél-alföldi régióban is, míg a teljes alföldi viszonylatban is kevesebb, mint 20 mm-t számolhatunk el. Ezzel párhuzamosan Zala vármegyében 100 mm eső esett azonos időszakban a Magyar Meteorológiai Szolgáltató adatai alapján. Ez szinte összehasonlíthatatlanul nagy különbség.
Az Alföldi területeken a szabadföldi zöldségtermesztés szinte elképzelhetetlen öntözés nélkül. A képet szintén árnyalja a magas középhőmérséklet és a légköri aszály kérdése. Ez a két tényező az öntözött körülmények között fejlődő növényeket is nagyon megviseli. A magas léghőmérséklet és a levegő szárazsága együttesen komoly stresszhatást gyakorol a növényekre. Sok esetben a termés szinte megfő vagy megég még vízutánpótlás mellett is.
Mit várhatunk az ősztől?
Nem vagyok sem időjós sem mágus, azt viszont tudjuk, hogy talajaink vízhiánya akkor tud mérséklődni, ha az elkövetkező 3 hónap csapadékbevétele kiegyenlített lesz és a sokéves átlag szerinti mennyiség hullik. Vagyis esős ősz és tél kellene ahhoz, hogy a talajaink feltöltődjenek és az elmúlt időszakban már rendszeressé váló tavaszi aszályt átvészeljék az őszi kultúrák, és a tavaszi vetés se károsodjon. Hogy erre mennyi esélyünk van, azt sajnos nem tudom megjósolni.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette, MTI/Vasvári Tamás
