Ahogyan arról a Szegedi Nap is beszámolt, Donald Trumpot választották az Egyesült Államok 47. elnökének. Hogy milyen jelentősége van mindennek, hogy Trump mely területeken kíván elsőként változtatni és, hogy miért is jó nekünk, magyaroknak, hogy az elkövetkezendő négy évben ő vezeti majd Amerikát, arról Feledy Botond, külpolitikai szakértőt, a Heti Feledy hírlevél szerkesztőjét kérdeztük.
Milyen jelentősége van annak, hogy Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást?
Az amerikai társadalomban lévő politikai törésvonalak a republikánusok számára kényelmesen újrarendeződtek, amely mentén a 2016-os eredményeiket meghalaldó győzelmet arattak. Ez azt jelenti, hogy a kékgalléros rétegeből sokkal sikeresebben szólítottak meg szavazókat a rasszra való tekintet nélkül, mint a korábbi konzervatívok. Ezzel pedig, hogy a demokrata szavazók táborból el tudtak vinni kisebb csoportokat, Trump bőven megnyerhette az elektori kollégium szempontjából fontos összes hintaállamot.
A kisebb influencerek, podcasterek és már töredezett közösségi médiából tájékozódó szavazók mindenütt azt kapták illetve hallhatták meg, amely üzenet számukra vonzó volt: nem egy párt vagy ideológia teljes morális bázisáról szól már egy választói döntés, hanem arról, hogy egy-egy konkrétabb ígéret – akkor is, ha a többi egyébként nem szimpatikus – elegendő-e a szavazat megszerzéséhez; illetve a törzsi politizálás miatt a másik oldaltól való félelem elegendő-e önmagában. Ezek a társadalmi folyamatok hozzánk, Európába is átértek már, ám mindig előfutár az USA abban, hogy még milyen mélységig haladhatnak tovább.
Ön szerint mely területeken kezdi, kellene, hogy megkezdje elnökként a munkát Donald Trump?
Trump kapcsán a sajtóértesülések arról szólnak, hogy elsősorban a családi érdekei mentén rendezi a prioritásait, vagyis először az igazságügyminiszter és a CIA igazgatójának kinevezése érdekli, hiszen ezeket tartja olyan pozícióknak, amelyekre számít az ellene folyó eljárások felszámolásában és adott esetben az ellenfeleire építendő politikai nyomás kiépítésében. A kabinet összeállítása zajlik, egyelőre a Wall Street és az üzleti élet szereplői illetve a kampány során vele dolgozó thinktankerek között folyik a verseny azért, hogy megszerezzék Trump bizalmát.
A nagytőke képviselői komoly mértékű befolyásra tehetnek szert a következő Fehér Házban. Az ENSZ nagykövet a kongresszusból egy Izrael-barát, erősen MAGA-kötődésű képviselőnő lesz, míg a határokért felelős emberét az előző ciklusából hozza, ezzel szemben Nikky Haley és Mike Pompeót kizárta a mostani esélyesek közül, alighanem inkább fia, Don Jr unszolására, aki nem akar versenytársat barátjának, JD Vance-nek 2028-ban. A Kongresszus, amennyiben mindkét ház republikánus többségű lesz, két évvel rendelkezik majd (hiszen rögtön jönnek az időszaki választások 2026-ban), hogy végrehajtsa Trump programját ebben a politikailag ritka felállásban, hogy mindhárom intézmény egy politikai erőhöz tartozik (Képviselőház, Szenátus, Fehér Ház), itt a tömeges deportálásoktól a kormányzati struktúra radikális átalakításán át Ukrajnáig sok ígéret elhangzott a kampányban.
Magyarországnak miért jó mindez? A miniszterelnök napok óta a tervekről beszél, amit majd az amerikai elnökkel kíván megvalósítani, milyen tervek lehetnek ezek?
Orbán Viktor személyes kapcsolata Trumppal megerősödött a négy ellenzéki éve alatt. Az ukrán-orosz tárgyalások támogatásában biztosan szeretne közreműködni. A hazai gazdaság szemponjtából mégis a legnagyobb kérdés az lesz, hogy Trump kereskedelmi háborút kezd-e velünk. Az EU egyelőre még dolgozik a forgatókönyvein, illetve meg kell várni, hogy végül kiknek adja Trump a releváns tárcákat.
A magyar miniszterelnök nemzetközi láthatóságát mindenképpen erősíti majd a Trump-kapcsolat, ám az is biztos, hogy már most beindult Trump kegyeiért a verseny, Duda lengyel elnöktől Meloni olasz miniszterelnökig, mindenki nekifog a létező kapcsolatai konszolidálásának.
Pósa Tamara
Fotó: Donald Trump hivatalos Facebook-oldala, Feledy Botond
