Ahogyan arról a Szegedi Nap is beszámolt, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és a Szegedi Nemzeti Színház közös színházi nevelési programja során a szerfogyasztás első élményeihez kapcsolódó dilemmák és élethelyzetek kerülnek a középpontba. Az interaktív előadás, amelyet október óta játszanak, nagyot megy a szegedi középiskolák körében. Szerencsére egyre több intézményben dönt úgy egy-egy osztály, hogy megnézi az előadást.
Az elsődleges cél a prevenció.
– Sajnos a serdülők szerhasználati szokásai nem minden esetben korlátozódnak kizárólag az alkoholfogyasztásra. A különböző kábítószerek és designer drogok éppúgy jelen vannak a mindennapokban, mint az alkoholos italok. Sőt, ezek együttes használata egyáltalán nem ritka jelenség. A kábítószerhelyzet rosszabb, mint valaha, ráadásul egyre kevesebb törekvést látok ennek kezelésére, megfékezésére – kezdte gondolatait Búsi Dávid, szociális munkás, aki a Kék Tesla egyik szereplője. A szegedi önkormányzat Bölcsődéi és Gyermekjóléti Központjának munkatársa önmagát adja az előadásban.
A szakértő szerint az alkohol mellett, a marihauana is nagyon népszerű a fiatalok körében.
– A kriminalizáció, a törvényi szabályozások, büntetések, önmagukban nem képesek hatékonyan kezelni, vagy megoldani a kialakult helyzetet. Az illegális kábítószerek közül a marihuana a legnépszerűbb és habár Magyarországon még idegenkedik ettől a társadalom, a körülöttünk lévő országokban egyre inkább elfogadott ennek használata nemcsak a serdülők, hanem a felnőtt lakosság körében is. Jól mutatja ezt az is, hogy a közelmúltban több ország döntött marihuana dekriminalizációja, vagy a legalizációja mellett. A marihuana, vagy hétköznapibb nevén a fű használata tapasztalataim szerint egyre elfogadottabb a magyar serdülők körében, mindemellett néhány éve ismét megjelent az ecstasy és mintha újra a kilencvenes évek vége lenne, visszatérőben vannak egyes elektronikus zenei műfajok és a hozzájuk kapcsolódó partykultúra is. Ugyanakkor ez nem pont az, és nem pont ugyanolyan, mint valamikor a kilencvenes években. A designer drogok megjelenésével nagyon felhígult a szerpaletta. A fiatalok így még nagyobb veszélynek vannak kitéve, hiszen sokszor a módosított összetevők következtében egyáltalán nem biztos, hogy azt kapja a fogyasztó, mint amit várt vagy, amit ismer. Továbbá korábban valóban érzékelhető volt egyféle közössége, (szub)kultúrája a partyzásnak, mely azt is jelentette, hogy a szerhasználat biztonságosságára, a tudatosságra, az ártalmak csökkentésére is nagyobb figyelmet fordítottak. Ma ez mintha kevésbé lenne jelen, így még inkább magukra vannak utalva azok a fiatalok, akik ebben a világban keresik az élményeiket – mesélte.

Hozzátette: egyre több fiatal keresi meg és kér segítséget tőle.
– A munkám során egyre gyakrabban keresnek fel ecstasyt használó fiatalok és kérnek segítséget, mert kezdik elveszíteni a kontrollt szerhasználat felett. Egyéni tanácsadás keretében próbáljuk megtalálni a mögöttes okokat, hiszen a szerhasználat legtöbbször tünet. Amikor már kezd kiesni az irányitás a fiatalok kezéből és összecsapnak a hullámok a fejük felett, esetleg több lesz a negatív tapasztalások aránya, akkor keresnek fel és kérnek segítséget – emelte ki.
Ez is egy oka annak, hogy a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagjaként támogatta, hogy létrejöhessen a Kék Tesla című, drogprevenciós színházi nevelési előadás.
– A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum egyik ülésén merült fel Kállai Ákos színház és drámapedagógus neve és a Szegedi Nemzeti Színház Kooperáló Színházpedagógiai Alkotótér. Ákos a KEF megkeresését szívesen fogadta, így nagyon hamar egy új szakmai stábban találtam magam Sziládi Hajna színművész, Kállai Ákos színház és drámapedagógus, Tölgyfa Gergely drámapedagógus és Erlauer Balázs látványtervező között, akikkel együtt alkottuk meg a Kék Tesla című előadást, ami egészen egyedülálló módon közelíti meg a témát. Ahogyan az a színház oldalán található leírásban is benne van, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és a Szegedi Nemzeti Színház közös színházi nevelési programja során a szerfogyasztás első élményeihez kapcsolódó dilemmák és élethelyzetek kerülnek a középpontba. Történetünkben két középiskolás kábítószerekkel való kísérleteinek tapasztalatait és azok következményeit ismerhetjük meg. Előadásunkban az információátadás, a tabumentesítés, valamint az ártalomcsökkentés épp akkora hangsúlyt kap, mint a lehetséges lélektani okok bemutatása. Célunk nem az elrettentés, sokkal inkább a tudatosítás, hogy a diákoknak minél átfogóbb képet adjunk arról, hogy mivel jár a szerhasználat, milyen mozgatórugók állhatnak a háttérben, vagy például mit kell tenniük egy krízishelyzetben – emelte ki Búsi Dávid.
Az előadásra szerencsére egyre több szegedi iskola diákja kíváncsi.
– A közös munka nagyon hatékonynak és sikeresnek bizonyult, és mivel már néhány előadáson túl vagyunk, bátran mondhatom, eléri a célját. A diákok bevonódnak, aktívan együttműködnek, és többen már vissza is jeleztek, hogy az előadás még napokkal később is dolgozik bennük. Ez okból egy ajánlást adunk az iskolai szociális segítők számára, akik később egy feldolgozó foglalkozást építhetnek rá – zárta gondolatait.
A Száraz november nevezetű kezdeményezés kapcsán hírportálunk ebben a hónapban minden nagyobb lélegzetvételű interjúját az alkoholizmus témájának szenteli.
Az első interjút, amelyet Urbán-Szabó Gáborral, a szegedi Kiút alapítvány vezetőjével készítettünk, itt olvashatják újra.
A második interjú, amelyet Búsi Dáviddal, a SZMJVÖ Bölcsődéi és Gyermekjóléti Központ, Család- és Gyermekjóléti Központjának munkatársával készítettünk, itt olvasható újra.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette, Zsiros Aliz