Közép-Magyarországon élnek a legjobban, őket követik a Nyugat-Dunántúlon élők, a dél-alföldiek azonban csupán az ötödik helyen vannak. A középosztály eltűnőben, sokan egyik napról a másikra élnek – emelte ki Molnár László, a Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, elemzője, akit többek között a megélhetési különbségek, az infláció és a foglalkoztatottak aránya kapcsán kérdeztünk.
Milyen megélhetési különbségek vannak régiónként ma Magyarországon?
A KSH adatai a jövedelmeket illetően sajnos csak régiónként vannak meg a 2023-as évre vonatkozóan. Ez alapján Budapest messze kimagaslik a régiók közül, majd a közép- és nyugat-dunántúli régió következik, a Dél-Alföld pedig az 5. a régiók között. És mivel a KSH nem közölt 2023-ra jövedelmi adatot megyei szinten, a GKI megbecsülte a Csongrád-Csanád vármegyei adatokat. Ez alapján az éves nettó lakossági jövedelem 2 millió 470 ezer forint lehetett itt tavalyelőtt, 2 millió 670 ezer forint pedig 2024-ben. Mindkét adat a fővárosi szám ¾-e.
Egy főre jutóan Magyarországon havonta 212 ezer forint jövedelem jutott, amely a felnőttekre vetítve 343 ezer forintot tett ki 2023-ban. Mivel a jövedelmeken belül vállalkozói és tőkejövedelmek is vannak, ezért állíthatjuk, hogy az ilyenekkel nem rendelkező háztartások igen szűkösen tudnak csak megélni az ország nagyobbik részén, különösen az alföldi megyékben.
Az Alföld, azon belül is Csongrád-Csanád vármegye, milyen szerepet tölt be a magyar gazdaságban?
Az Alföld hazánk legnagyobb összefüggő mezőgazdasági területe, ennek minden ódiumával együtt. Ám a rosszul elköltött agrár támogatások miatt, a vízpótlás máig nem megoldott, így egyre gyakoribb az aszály, ezért jelentős a termés kiesés. Ráadásul a jó években a mezőgazdasági átvételi árak alacsonyak, így a kisebb gazdálkodók helyzete nem túl rózsás. Ha az összefoglaló mutatót (egy főre jutó GDP) nézzük, akkor a főváros torony magasan állt az élen 2023-ban (17,1 millió forinttal), Csongrád-Csanád vármegye pedig a 8. helyre került (5,9 millió forinttal), de ezzel az értékkel messze a legfejlettebb vármegye volt a Dunától keletre. Az alföldi vármegyék közül Békés került az utolsó helyre 4,4 millió forinttal.
Mit értünk infláció alatt pontosan és mekkora most az értéke?
Infláció alatt az árak tartós emelkedését értjük. Ez 2023-ban tetőzött 17,6%-kal (a valóságban 18,7% volt a mutató, itt a KSH egy kicsit besegített a kormánynak az energia árak sajátos mérésével). 2024-ban 3,7% lett az árindex (a valóságban 4,1-4,3%, mivel a betétdíjakat nem hajlandó a KSH az árindexbe számítani). Idénre az MNB 4% körüli áremelkedésre számít, amely magasabb is lehet, ha Trump elnök valóban megvalósítja választási ígéreteit.
Mihez vezethet az infláció?
Az infláció általában fokozza a bizonytalanságot, illetve, mivel a szegények adója, növeli a szegénységet és kiszolgáltatottságot. Ennek oka, hogy a magyar kormány állításaival szemben lassan eltűnik a középosztály. Ennek egyik jele, hogy felmérési adatok szerint a háztartások 41%-ának egyáltalán nincs megtakarítása, további 23%-uknak maximum 1 millió forint félretett pénze van. Szintén alátámasztja ezt az MNB megtakarítási adata, amely szerint a megtakarítások 80%-a, a megtakarítók 20%-a kezében van. Vagyis nagyon kevesen nagyon gazdagok, a többség viszont egyik napról a másikra él.
Létezik-e a mohósági infláció, ha igen, mely területén jellemző az országnak?
A mohósági infláció, ha jól értjük, akkor azt jelenti, hogy a cégek a megnövekedett kereslet hatására a költségnövekedésüknél nagyobb mértékben emelnek árat, így extra profitot érnek el. A tapasztalatok alapján ez nem valószínű. A magyar cégek túlnyomó része KKV, akik a hazai piacra termelnek ugyan, de alkupozíciójuk gyenge. A nagy cégek jelentős része szinte 100%-ban exportál, így ők a külpiaci lehetőségeik szerint változtatnak az árakon (egyébként a hazai inflációs adatban ők nem is szerepelnek).
Zárásképp: mi a helyzet a foglalkoztatottakkal? Mekkora arányban vannak ma a magyar emberek foglalkoztatva?
Elvben a foglalkoztatási adataink kedvezőek. Körülbelül 300 ezer olyan ember nem talál munkát, aki dolgozna, ha lenne álláslehetőség. Ha figyelembe vesszük a határon túl tartósan dolgozók mintegy 450-500 ezres körét is, akkor állíthatjuk, hogy nem nagyon van a jelzett 300 ezer fő felett valódi tartalék. Ugyanakkor a gazdasági helyzet miatt 2024 utolsó negyedévében megindult a foglalkoztatás csökkenése, ami intő jel. A vendégmunkások száma jelentősen nőtt az elmúlt években, tavaly az EU tagállamokból 50-70 ezer fő dolgozott tartósan nálunk, illetve nem EU tagállamból érkező dolgozó volt 120-150 ezer fő. Ha a körülbelül 200 ezer, nem hazai munkaerőt nézzük, akkor a teljes létszám 5%-át teheti ki a vendégmunkás tömeg.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
