Molnár László, a Gazdaságkutató Zrt. korábbi vezérigazgatója, elemzője szerint a kereskedők és mi magunk is rosszabbul jártunk a nemrég bevezetett árrésstoppal. A május végéig tartó akció tönkre teheti a haza kiskereskedőket, és tovább növelheti azoknak az élelmiszereknek az árát, amelyek nem tartoznak a kormány által meghatározott árrésstoppal bíró élelem közé.
Hogyan hat az árrésstop a kereskedőkre?
Az egyes kereskedőkre forgalmuk alapján eltérő módon hat az intézkedés. Az 1 milliárd forint éves forgalmat meghaladó üzleteknél például kötelező az árrés csökkentése 10%-ra, a meghatározott termékkörökre. Ezeknél a cégeknél többféle lehetőség is van a kieső bevételek kompenzálására. Így egyebek mellett kevesebb akciót hirdetnek, a beszállítói áremelkedést alku nélkül átvezetik (ha magasabb a beszállítói ár, akkor a 10%-os árrés forintban többet jelent), vagy egyszerűen a maradék árukon „verik le” a kieső árrést. Mindez a nagyobb láncok esetében jól értelmezhető, ugyanakkor a hazai, a határt elérő cégek esetében a kieső árrést nehéz pótolni ezekkel a módszerekkel, mert jóval kisebb ezek forgalma. Amennyiben az átterelt árrés miatti áremelkedés túl nagy lenne, akkor a vevők a hiper- és szupermarketekbe vándorolnak, így az árrés tömeg még inkább csökkenne, ami a működést veszélyeztetné. Az 1 milliárd forint éves forgalmat el nem érő üzletek esetében, ha nem követik a csökkenő árakat az adott termékeknél, könnyen elveszíthetik a meglévő vevőiket. Ez esetben lassabban, ha nem követik az árakat, akkor gyorsabban mehetnek csődbe. Ez főleg a falusi és kisvárosi boltokat érinti rendkívül hátrányosan, de minden olyan élelmiszerforgalmazó üzletet is, amely mellett viszonylag könnyen elérhető nagyobb élelmiszerbolt található.
Két hónap az ő szemszögükből nagyon hosszú idő. Lesz, akinek közülük le kell húznia a rolót?
A kisebb, tartalékkal nem rendelkező élelmiszer kiskereskedők esetében könnyen kialakulhat csődhullám, hiszen a béreket, az energiaszámlákat, esetleg a bérleti díjakat fizetni kell folyamatosan, miközben a bevételek majd csökkennek.
Valóban segít ez az intézkedés a magyar embereket? Ha igen, mennyit lehet spórolni körülbelül mindezzel?
A piaci folyamatokba való beavatkozás már a szocialistának nevezett rendszerben sem működött, a piacgazdaságban pedig különösen veszélyes belenyúlni a folyamatokba, főleg ilyen meggondolatlanul. Már az ársapkák idején kiderült, hogy az ilyesmi rendkívül káros folyamatokat indít el, s végső soron a hazai tulajdonú, kisebb vállalkozásokon csattan az ostor. A másik, hogy az ársapkák miatt kialakult veszteségek okán per zajlik az Európai Bíróságon, aminek kimenetele bizonytalan (az ársapkák idején gyakran beszerzési ár alatt kellett a termékeket kínálni, ami ellentétes például a Versenytörvénnyel). Amennyiben a bíróság úgy találja, hogy a kereskedőknek van igazuk, úgy jelentős kárkifizetés keletkezik a költségvetésben, amit az adózók (értsd a magyar emberek) fizetnek majd meg.
Összességében a minisztériumi kommunikációval szemben, messze nem volt olyan magas az árrés, mint ahogy nap mint nap halljuk. Az átlagos árrés 15% körül volt 2023-ban, valószínűleg ez nem sokkal magasabb 2025-ben sem. Az árrés csökkentése néhány termék esetében nem is érzékelhető (mert már eddig is alacsony volt a kulcs), ráadásul a nagy láncoknál jellemzően kisebb volt az árrés, mint a hazai tulajdonú kisebb üzleteknél. Emiatt az ármérséklődés is kisebb. Ha ehhez hozzávesszük, hogy csökkenni fog az akciók száma, illetve a többi forgalmazott termék ára jobban nő, akkor összességében veszítenek a „magyar emberek”. Például megszűnik a sarki kisbolt, így távolabb kell majd menni, a nagyobb bevásárlások megnehezülnek (a mennyiségi korlátozások miatt), ráadásul a szabályozás sem sikerült „acélosra”, mivel az olcsóbb, saját márkás termékek forgalmazását is korlátozták. Ez önmagában is felveti a kérdést „quo vadis?”
Zárásképp: hogyan hat mindez a többi termékre? Lesz esetleg, ami emiatt majd többe kerül?
Ahogy fentebb említettem, igen. Minden eddigi tapasztalat, s a józan ész is ezt diktálja. Sajnos a választások közeledtével egyre gyakoribbak lesznek a piacidegen beavatkozások, amelyek kárát közösen viseljük. Mert, azt azért látni kell, hogy a magasabb és növekvő élelmiszerárak mögött az állam áll: a különböző, kiskereskedelmet sújtó különadók (ez mondjuk önmagában 4,5%-kal magasabb árakat eredményez), a magas áfa kulcs, a magyar vállalkozások számára igen drága energia (az EU átlagához képest 20-40%-kal magasabb az áram és a gáz a hazai vállalkozások számára, hogy a rezsicsökkentés fennmaradhasson), a sokféle hatósági díj, a környezetterhelési díjak (amelyek valószínűleg szintén meghaladják az EU átlagot), és általában véve is a magyar vállalkozások túladóztatása.
Pósa Tamara
Fotó: Olvasói fotók
