A kampány még csak nemrég startolt, az adok-kapok viszont már most igen erős a kormánypárti és az ellenzéki politikusok között. A kérdés adja magát: a választók meggyőzése vagy sokkal inkább egy-egy karakter megsemmisítése a cél? Többek között erre is választ kaptunk Bőhm Kornél, kommunikációs szakértőtől.
2026-ban országgyűlési választások lesznek Magyarországon, a hivatalos kampányidőszak 2025 áprilisában vette kezdetét, ehhez képest már az év első három hónapjában nagyon komoly adok-kapok ment, és megy azóta is Orbán Viktor és Magyar Péter között.
Magyarországon több választási ciklus óta „permanens kampány” van, vagyis alig-alig érzékelhető nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb közéleti időszak, vagy akár csak uborkaszezon. Mind a kormányoldal, mind az ellenzék igyekszik izgalomban tartani a társadalmat, ami nem is nagy kihívás, mert a külső körülmények (menekültválság, covid, orosz-ukrán háború és annak gazdasági-, külpolitikai következményei) bőven adnak muníciót az intenzív kommunikációra. Magyar Péter színrelépése óta ez a kiélezett tempó állandósult, leginkább azzal, hogy a Tisza Párt képessé vált irányítani a közbeszéd témameghatározását és rákényszeríteni a kormányt érdemi, társadalompolitikai kérdések megvitatására. Ugyanakkor egy elég alacsony nívójú megvitatásnak lehetünk tanúi. Az év első pár hónapja politikai kommunikációs szempontból leginkább azért volt izgalmas, mert mindkét jelentős politikai oldal harcba szállt a kezdeményező szerepért, a kormányzat megelégelte, hogy Magyar Péter diktálja a tempót és az ő témafelvetései szerint alakul a közélet, és most már több témával sikerült visszavennie az irányítást, ami a politikai napirend kérdéseit illeti.
Hogyan hathat mindez a választókra?
Nagyon kiélezett helyzetben magasabb a választói aktivitás – nemcsak a szavazóurnáknál, hanem már a kampányidőszakban is aktívabban vesznek részt az emberek megmozdulásokon, aláírásgyűjtéseken, találkozásokon. A magas feszültségi fok sokakra hat inspirálóan, a fokozott harci kedv reményt kelt azokban, akik a kormány leváltását óhajtják, illetve felkelti a kormánypártiak ösztöneit is, hogy megvédjék a jelenlegi kormányzópárt hatalmát. Ez a feszültség megjelenik a mindennapi életben is, a kisboltban, kocsmában, munkahelyen, postán, ami sok kellemetlenséget okozhat a kevésbé harcias állampolgároknak. Ugyanakkor a feszültség széles rétegek számára már túl sokká válhat, így előfordulhat az apátia, érdektelenség, a közélettől való elfordulás is a körükben.
Mennyire tudják ma valósan értelmezni az emberek a politikai kommunikációt? Úgy is kérdezhetném, hogy sikerül-e a magyar embereknek átlátni a szitán?
A kommunikáció a politikának az integráns része, nem lehet leválasztani egyiket a másikról. A politikai döntések mögé támogatást kell szerezni, ennek útja pedig a meggyőzés, vagyis a kommunikáció tudatos használata. Nem is beszélve a szimbolikus politikai ügyekről, amelyek inkább szólnak a kommunikációs haszonról, mint a döntés tényleges társadalmi hatásáról. Ilyen értelemben a kettő nincs egymás nélkül. Az persze feszegethető, hogy egy átlagos hírfogyasztó, vagy csak az utcai plakátokról „tájékozódó” állampolgár mennyire képes árnyaltan látni az elébe tárt problémaköröket. Valamilyen mértékű manipulációnak mindannyian ki vagyunk téve, ki kisebb, ki nagyobb mértékben.
A közösségi média azt hiszem, még meghatározóbb felülete lesz a kampánynak, mint eddig volt. Gyakorlatilag minden ott zajlik. Kiket céloz meg a felületeivel a miniszterelnök és kiket Magyar Péter?
A közösségi média felületein szinte mindenki jelen van – de csak szinte mindenki. Egy jó választási szerepléshez viszont szükség van azokra is, akik nem érhetőek el ezeken a csatornákon, így kizárólag online kommunikációval nem lehet győzelmet aratni. Magyar Péterék nem bíznak a hagyományos médiában, ezért sokkal hangsúlyosabb náluk a személyes találkozás, országjárás szerepe, valamint a saját közösségi média csatornák használata. Orbán Viktor csapata pedig a köztéri kommunikációra és persze a támogató médiatermékek segítségére is számít, amellett, hogy ők is tudatosan jelen vannak mind a fiatalokat célzó TikTok-on, vagy a közép- és idősebb generációt elérő Facebook-on is. Minden politikai oldal jól teszi, ha azokra céloz az online kommunikációja tervezésével, akik még kisebb arányban támogatják a törekvéseiket, erre a digitális eszközök nagyon hatékonyan alkalmazhatóak, mert jól paraméterezhető, célozható és visszamérhető kommunikációs aktivitást lehet rajtuk folytatni.
Zárásképp: ön szerint inkább egymás karakterének tönkretételére vagy a választók meggyőzésére törekszenek majd az említett politikusok a kampány ideje alatt?
Kizárólag negatív kampánnyal nem lehet tartós eredményeket elérni, a negatív faktorok feltárása mellett szükséges érveket adni azzal kapcsolatban is, miért érdemes viszont a másik politikai erőt választani. A lejáratás, karaktergyilkosság része régóta a politikai küzdelemnek, mert képes lemorzsolódást, elbizonytalanodást elérni a megtámadott fél táborában, illetve fokozni az elszántságot a saját táborban. De szükség van politikai programra, megvalósítható elképzelések hiteles bemutatására is, akár kormányoldalon, akkor a kormányra kerülés szándékával politizál valaki.
Pósa Tamara
