Az elmúlt húsz évben megvalósult energetikai fejlesztések eredményeként minden gázkazánt kikapcsoltak a mórahalmi önkormányzati épületekben – közölte Nógrádi Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester szerdán a Csongrád-Csanád vármegyei kisvárosban.
A politikus a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének konferenciáján azt mondta, csupán néhány kazánt tartottak meg biztonsági okokból az épületekben, és az alapdíjakat fizetik.
A megújuló energiaforrások használata az évek során milliárdos megtakarítást jelent a település számára. Az így felszabaduló összeget a 7200 lakosú város működtetésére, fejlesztésére lehetett fordítani
– hangsúlyozta a polgármester.
Nógrádi Zoltán felidézte, a városban az 1960-as években szénhidrogén-kutatás közben fúrták az első termálkutat, amelyre alapozva tisztasági fürdő épült.
Jelenleg Mórahalmon már öt, 1300 méter mélységű termálkút működik, melyekből 67 fokos termálvizet nyernek ki. A termelőkutakhoz három visszasajtoló kút kapcsolódik. A kutakat és az intézményeket több mint tíz kilométernyi távvezeték kapcsolja össze, az épületek fűtése 64 hőközponton keresztül valósul meg. A településen négy gázmotor is működik, melyek a termálvízzel felszínre kerülő metánt elégetve elektromos áramot termelnek, ami biztosítja a kutak működtetését
– tudatta a politikus.
Nógrádi Zoltán felhívta arra a figyelmet, hogy ma már a jogszabályok alapján az önkormányzatok saját jogon nem alakíthatnak termálkutat, ilyen beruházás csak bányavállalkozással együttműködve valósítható meg.
A polgármester hangsúlyozta, a megújuló energiaforrások használatának alapfeltétele volt az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, a homlokzatszigetelés, a nyílászárócsere, a fűtési rendszerek korszerűsítése. Az üzemeltetést pedig több ingatlanban is szenzorokon alapuló automatizált épületfelügyeleti rendszerek segítik, melyek mérik a hőmérsékletet, páratartamot, vezérlik a hűtést, fűtést, szellőztetést.
Szűcs Anikó vezető projektmenedzser előadásában kifejtette, részben a tavaly lezárult 1,7 milliárd forintos uniós támogatással megvalósult Dekarbonizált Mórahalom projekt tette lehetővé, hogy a korábban szigetüzemben működő termál rendszereket összekapcsolják.
A Svájci Alap támogatásával zajló fejlesztés keretében – az ellátásbiztonság javítása érdekében – új távvezetéket építenek, hőközpontokat alakítanak ki és korszerűsítenek. Egy magyar-szerb határ menti projektben pedig azt vizsgálják, miként alkalmazható a fürdőben hasznosított – így nem visszasajtolható – termálvíz szikes élőhelyek vízpótlására, rehabilitációjára, a légköri aszály enyhítésére.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
