A klímaváltozás miatt egyre égetőbb, hogy minél többen elsajátítsunk egy olyan szemléletet, ami a fák, bokrok, virágok megóvásában lesz segítségünkre a jövőben. Ez az egyetlen útja ugyanis annak, hogy a megnövekedett hőmérséklet hatásait visszaszorítsuk. Ehhez viszont ismernünk kell a növényvédelem alapjait és magukat a növényeket is. Azt már tudjuk, hogy Szeged fái magasak, szépek és jól tartják a hűvöst, azt viszont csak kevesen tudhatják közülünk, hogy honnan is szerzik be őket, ezért utána jártunk. A növények az Alsótekeresi Faiskola Kft.-től jönnek, útjukról Barabits Elemér, ügyvezető igazgató beszélt.
Hogyan kapcsolódik az Alsótekeresi Faiskola Kft. a szegedi ReGreenX projekthez?
Az Alsótekeresi Faiskola Kft. hosszú évek óta dolgozik együtt a szegedi önkormányzattal, azon belül is a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel. Alsótekeres éghajlati adottságai hasonlítanak Szeged éghajlati adottságaihoz. Száraz, kevés csapadékkal bíró, sokkal inkább napos terültről van szó, ahol olyan növények termesztése folyik, amelyek kiválóan alkalmazkodnak a szegedi időjárási viszonyokhoz is. Ebből adódóan, nagy örömünkre a városvezetők, jó néhány évvel ezelőtt letették a voksukat mellettünk és azóta, jó részt tőlünk vásárolják meg azokat a fákat, bokrokat, amelyek Szeged utcáit, köztereit és parkjait díszítik. Éppen ezért egyértelmű volt, hogy a nemrég útjára induló, ReGreenX projektben is támogatjuk őket.
A klímaváltozás következtében, miként változtak a város igényei az elmúlt években?
Messzebbről indítanám a kérdés megválaszolását. Szeged aránylag szerencsés helyzetben van, hiszen van egy élő folyója, a Tisza, ami hatással van a talajvíz szintjére is. A Széchenyi tér, Roosevelt tér, a Várkert pompás platánjai, tölgyfái, magyar kőrisei, ostorfái, japánakácai, páfrányfenyői tanúsítják: amennyiben a fák számára van elérhető víz, hatalmas méreteket tudnak elérni, milyen gyönyörű lombkoronát tudnak fejleszteni. Sajnos azonban a város egész területén, nagyrészt a kevesebb csapadék miatt, a talajvíz szintje egyre mélyebbre kerül, amit a fák már nehezen érnek el. Emiatt a jövőben a kisebb vízigényű, szárazságtűrő fajtákat kell előtérbe helyezni.
A klímaváltozás látható és érezhető módon Szeged vonatkozásában is a hőmérséklet megnövekedését, a csapadék mennyiségének csökkenését és annak kedvezőtlen eloszlását okozza. Vagyis ez az, amit elsősorban figyelembe kell vennie a városvezetőknek és figyelembe is vették az elmúlt években. Másodsorban pedig a lendületes fejlődésre is ügyelniük kell, ami népességnövekedéssel jár. A népességnövekedés ugyanis rendszerint környezetszennyezéssel jár. Ahhoz tehát, hogy mindezt enyhíteni lehessen, nagyon fontos a zöldterületek növelése, méghozzá olyan fákkal, bokrokkal, virágokkal, amelyeknek szárazságtűrő hatásuk van. Az igények határozottan kijelenthetem, hogy e szerint változtak.
Mire kell még ügyelni az új ültetésű fák esetében a fajták megválasztásán kívül?
Elsősorban, ahogyan azt említettem, ismernünk kell a területet, ahová az adott fa, bokor vagy virág kerül, és ehhez mérten kell fajtát választanunk. Másodsorban pedig ügyelnünk kell arra, hogy amíg az adott növény gyökeret nem ereszt a mélyben, rendszeresen kapjon megfelelő mennyiségű folyadékot, gondozást.
Faiskolánk az elmúlt időszakban éppen a klímaváltozás miatt a fajtanemesítést részesítette előnyben, igyekeztünk kevésbé vízigényes, kevesebb kézimunkát igénylő, magas hőmérsékletet tűrő és városi környezetbe illő növényeket szaporítani. Szabadalmaztattuk őket és már az európai piacon is megtalálhatók. Ilyenek például az új virágos kőris fajtáink a „Huba”, a „Tas” és a „Villány”, a szilfavésznek ellenálló szilfáink az „Ulmus” „Hajdú” és a „Kún”, a „Sisi” nevű ezüsthársunk, vagy a „Cinóber” nevű korai juhar fajtánk. Emellett szállítottunk már hársakat, gömbkőriseket, csörgőfát, gledícsiákat, japánakácokat, ostorfákat, páfrányfenyőket, juharokat és sok egyéb faféleséget a városba, de a mezei juharfa „Elsrijk” fajtájával is lehet találkozni. Nemsokára a Gogol utcába kerül majd a virágos kőris egyik új, magyar fajtája, a Fraxinus ornus „Huba”.
Nagyon fontos, hogy a vízellátás folyamatosan biztosított legyen, hiszen ezek a fák drágák és már csak ezért sem mindegy, hogy meddig tudjuk őket életben tartani. Nem beszélve arról, hogy a klímaváltozás miatt most már egyre tovább tart ezeknek a növényeknek a lábra állítása is.
Mi, átlagemberek, mit tehetünk a fáinkért?
A válasz összetett, de elöljáróban elmondhatom, hogy a ReGreenX projekt ebben is segítségükre lesz a szegedieknek. Szakemberek bevonásával, tájékoztató, prevenció jelleggel nyújt majd segítséget abban, hogy ki, mit tehet meg a növényekért. A klímaváltozás ugyanis olyan változásokat generál, amivel nemcsak egy-egy embernek, hanem az egész társadalomnak, a legfiatalabbaktól a legidősebbekig foglalkozniuk kell. Ez egy szemlélet, amit el kell sajátítani. Ez lesz aztán segítségünkre abban, hogy a megfelelő területre, megfelelő fajtát ültessünk.
Fontos, hogy a kiválasztott anyag jó minőségű legyen. Továbbá ügyelni kell arra is, hogy előnevelt, nagyobb méretű legyen az a fa, főleg, ha a belvárosba vagy annak környékére ültetjük. És bár ezek drágábbak, mégis sokkal biztosabb, hogy életben maradnak. Ezen felül mindenképp meg kell metszeni ültetés után, mert a faiskolák sűrű állományából kikerülő fák, egy erősebb megvilágítottságú területre kerülnek, így a nap sugárzó ereje fejbe vágja őket. Ha megmetsszük őket, akkor könnyítünk rajtuk, viszont a törzsüket védenünk kell, hiszen a lombkoronájuk nem tudja megvédeni őket addig, amíg ismét elég naggyá nem válik. A törzsüket különböző hálóval, vagy az egyik legismertebb és legrégebbi módszerrel, mésszel is betakarhatjuk. Ezzel a megóvjuk sérülésektől és a napsugaraktól. Zárásképp pedig, locsoljuk folyamatosan és gondozzuk őket szeretettel.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
