Bár a sivatag messze van a városunktól, a klímaváltozás hatásai már jól láthatók. Halász Noémi, a Momentum Mozgalom szegedi szervezetének korábbi elnöke, most a belvárosban kihelyezett plakátokkal hívja fel a figyelmet a pusztuló környezetre. A képek, amelyek a katasztrófa látványos jeleit ábrázolják, mellé a lehetséges megoldásokat is feltüntették, így a figyelemfelhívás mellett cselekvésre is ösztönöznek.
A klímaváltozás okozta problémák egyre nyilvánvalóbbá válnak a városban és a környező területeken. A közelmúltban a Klauzál téren egy városi program keretében kiszáradt fákat mutattak be, jelezve a vízhiány súlyosságát. A július eleji vihar is rávilágított a jelenségre: a szárazság miatt gyenge fák különösen sérülékenyek voltak a széllel szemben. A városon kívül, a Homokhátságon évtizedek óta fennálló vízhiány tovább súlyosbodott, különösen 2022 óta. A mezőgazdasági területeken a terméskiesés, például a kukoricaföldek kiszáradása komolyan veszélyezteti a helyi gazdák megélhetését, ami az időjárási viszonyok átalakulásának közvetlen következménye – írja a szeged.hu.
A kormány döntött, de későn és nem megfelelően az aszály ellen, mondja Halász Noémi. Szerinte az intézkedések nem oldják meg a gazdák gondjait. A vita arról, hogy mit kellene tenni a vízhiány ellen, folytatódik.
A jövő évi választásokon független jelöltként induló politikus a szegedi 2-es választókerületben egy “sivatagi kiállítással” hívja fel a figyelmet a vízhiány összetettségére. A kampány üzenete, hogy a probléma megoldása nem várható egyetlen, egyszerű intézkedéstől.
A jelölt a kormány “Vizet a tájba” programját is bírálja, rámutatva annak hiányosságaira. A programra jelentkezők többsége olyan területekről érkezett, ahol eleve nincs víz. Ez a paradox helyzet jól mutatja a probléma mélyebb gyökerét: a víz hiánya miatt a program nem tudja elérni célját.
A politikus szerint a megoldás csak több, összehangolt intézkedés révén lehetséges. A vízhiány elleni küzdelmet egyszerre több oldalról kell megközelíteni.
Ahhoz, hogy sikeresen vegyük fel a harcot az aszály ellen, radikálisan át kell alakítani a mezőgazdaságot. Először is, másképp kell művelni a földet: a talajtakarás és a szerves anyagok használata segíthet megtartani a nedvességet. Másodszor, érdemes olyan növényeket választani, amelyek jobban bírják a szárazságot. Harmadsorban, az öntözés fontos, de csak ott, ahol van hozzá elegendő víz, és a vízkészleteket folyamatosan fel kell mérni. Végül pedig, a teljes támogatási rendszert is felül kell vizsgálni, hogy az a fenntartható gazdálkodást segítse.
A klímaváltozás okozta ezermilliárdos károk ellenére az alföldi gazdák továbbra is nagy mennyiségben termesztenek kukoricát. A jelenség magyarázata a támogatási rendszerben keresendő. Bár a kukorica nem ideális növény a száraz alföldi klímára, a gazdák jelentős részét a kárenyhítési alap kompenzációja motiválja a termelés folytatására.
Halász Noémi szakértői véleménye szerint a támogatási rendszer nem ösztönzi a gazdákat a váltásra. A talajkímélő technológiákra, amelyek növelnék a talaj vízmegtartó képességét, vagy a klímának megfelelő fajtákra való áttérésre csak csekély vagy semmilyen támogatás nem jár. Ez a rendszerhiba akadályozza a mezőgazdaság alkalmazkodását a változó éghajlati viszonyokhoz. A támogatásokat az előbbiekre kell adni, nem pedig a rossz, a megváltozott viszonyokhoz nem alkalmazkodó gyakorlat kudarca után évről évre gigaösszegeket kifizetni kárenyhítésre. Az átállásra három év türelmi időt javasol a politikus.
Bár a kormányzati hozzáállásban enyhe elmozdulás tapasztalható a vízügyi együttműködések terén, a fő hangsúly továbbra is az öntözésfejlesztésen és a víztározókon van. Ez a megközelítés azonban várhatóan kevés lesz ahhoz, hogy megmentse az Alföldet és a Homokhátságot a pusztulástól. A terület nemcsak egymillió ember megélhetését biztosítja, de az ország élelmiszer-ellátásában is kulcsszerepet játszik. A jelenlegi lépések nem tűnnek elegendőnek a katasztrófa elkerüléséhez.
A „sivatagi kiállítás” október 3-ig látható az Aradi vértanúk terén.
(szeged.hu)
Fotó: Frank Yvette
