Nagy az érdeklődés a szegediek körében az Otthon Start Program iránt, az elmúlt egy hónapban felpezsdült az ingatlanpiac. A 2025/26-os tanév kezdetével pedig még több lakás talált gazdára, az egyetemisták ugyanis lassan, de biztosan birtokba vették azokat. Míg a magyar hallgatók az olcsóbb albérleteket, addig a külföldi hallgatók a drágábbakat választják. Akadnak azonban olyanok is közülük, akik a nemrég indult programnak köszönhetően, immár egyetemistaként saját lakásra tesznek szert. A részletekről Bátyi Tamást, a Mester Ingatlaniroda szakértőjét kérdeztük.
Hogyan hatott az Otthont Start Program a szegedi ingatlanpiacra az elmúlt egy, másfél hétben?
Az Otthon Start program hatása már augusztus eleje óta érezhető, nagyon sokan gondolkodtak/gondolkodnak abban, hogy ennek segítségével vesznek lakást, azt hiszem, ezt jól bizonyítja az is, hogy sok ingatlanra már a szeptember elsejei határidő előtt szerződtek. Ám szeptember elseje után is megmaradt ez az érdeklődés, illetve elindultak a banki ügyintézések is, úgyhogy elmondható, hogy felpezsdült a szegedi ingatlanpiac. Főleg a lakásokat keresik, ott is azokat, amelyekre nagyjából 5-10 millió forint közötti összegű önerővel tudnak szerződni a vevőjelöltek, azaz a legtöbben 10, maximum 20 százalékos önerővel szeretnének venni ingatlant. Tapasztalataink szerint 60 millió forint körüli összeg az, amely értékhatárig van érdeklődés és forgalom is. Sok esetben alku nélkül, vagy minimális engedménnyel cserélnek gazdát a lakások.
Mekkora az érdeklődés minderre a szegediek körében?
Sok szegedi kezdett el gondolkodni abban, hogy igénybe veszi ezt a hitelt, és sokan elindultak keresni a piacon közülük. Az, hogy végül ténylegesen mennyien fognak vásárolni, ezt még nem lehet tudni. Hozzá kell tennem, hogy sok esetben a kereslet és a kínálat nem találkozik egymással (azaz, amit szeretnének a vevők és, amit kapni lehet, eltér egymástól árban és állapotban is). Érdekes tapasztalat azonban, hogy nemcsak a fiatalokat mozdította meg ez a lehetőség, hanem vannak olyan középkorú házaspárok is, akik minőségben szeretnének váltani: kisebb lakásból nagyobba, magasabb emeletről alacsonyabb szintre, vagy éppen az egyetemista gyermekük számára vásárolnak ingatlant.
Milyen előnyei és hátrányai lehetnek ennek a programnak?
Erre nehéz most választ adni, mert nem tudni mennyien fogják ezt a programot igénybe venni, illetve kérdés, hogy ez a program mennyi ideig lesz érvényben. Természetesen az is fontos, hogy kinek a szemszögéből nézzük az előnyöket és hátrányokat. Nem mindegy, hogy az eladók, vevők, bérbeadók, bérlők, építőipari szereplő vagy esetleg az állam szemszögéből – nem egyszerű erre válaszolni most még a program indulásának a kezdetén. Azt kell látni, hogy az ingatlanpiac csökkenése, stagnálása vagy éppen fellendülése nem csak a közvetlen szereplőkre van hatással (eladó-vevő), mindez sokkal átfogóbb, hiszen aki ingatlant vásárol, az valószínűleg bútort, háztartási gépet is vesz, felújít, fizeti a vagyonszerzési illetéket és így tovább, tehát a gazdasági hatása sokrétűbb, mint egy ingatlan tulajdoncseréje. Így tényleg kell ahhoz idő, hogy a program hatásait jobban lássuk.
A programmal párhuzamosan elindult a 2025/26-os tanév is, így adja magát a kérdés, hogy a szegedi egyetemisták körében mennyire lehet mindez közkedvelt?
Az egyetemisták általában 1,5-2 szobás lakásokban gondolkodnak vásárláskor, előnyt élvez náluk, hogy minél kevesebbet kelljen rá költeni. Az árat tekintve, számukra fontos, hogy minél olcsóbb ingatlant vegyenek, vagyis olyan 45-50 millió forint körüli összegben gondolkodnak, bizonyára most ez azért is van, mert maximum 50 millió forint hitelt lehet ezzel a programmal felvenni.
A bérlés tekintetében, az az elvárás nem változott, hogy az egyetemi épületek közelében legyen az adott ingatlan, lehetőleg modern bútorokkal legyen berendezve, műszakilag-esztétikailag jó minőséget képviseljen. Emellett egyre gyakrabban felmerül az autó elhelyezésének igénye is. A fizetős parkolóövezetek költségeit viszont nem szívesen vállalják be a bérlők, tehát vagy olyan lakást választanak a Belvárosban és közvetlen vonzáskörzetében, ahol udvari beállási lehetőség is biztosított, vagy a nem fizető övezetbe tartozó lakásokat keresik. És ez a jelenség előfordul már egyetemista bérlőknél is. Ugyanakkor mi a befektetőink figyelmét arra is felhívjuk, hogy pont a Belváros, és az egyetemi épületek környéke az a terület, ahol olykor túlkínálat tapasztalható a kiadó lakások terén.
A hallgatók mennyit hajlandók költeni lakbérre?
A külföldi hallgatók a magasabb bérleti díjú lakásokat is megengedhetik maguknak, illetve azt is, hogy egyedül béreljenek lakást, de sok magyar egyetemista is bérel ingatlant. Náluk gyakoribb, hogy többen vesznek ki egy lakást, csökkentve így az egy főre eső költséget. A külföldieknél nagy a szórás abban a tekintetben, hogy mennyiért hajlandóak bérelni. Van olyan is, akinek összesen 100-120 000 forintja van minden költségre, más ennek a dupláját is könnyedén kifizeti. A magyar ajkú hallgatóknál átlagosan maximum 100-120 000 forinttal lehet számolni havonta, beleértve a rezsit is. Ez hasonló azokhoz a külföldiekhez, akik olcsóbban keresnek kiadó lakást.
Az Otthon Start programnak köszönhetően egyébként biztos megnő majd a kiadó lakások száma Szegeden is, mivel a szabály megengedi, így többen kiadási célra vásárolnak majd ingatlant.
Zárásképp: az építkezések megugranak az előttünk álló években ennek hatására Szegeden?
Nincs kizárva, jelenleg is sok társasház építése zajlik, amelyeket a következő 2 évben adnak át, illetve indulnak újabb projektek is. Ezért is kérdés, hogy az Otthon Start Program meddig lesz érvényben, és a feltételei változnak-e, akár a tapasztalatok függvényében is, mivel a lakásépítés átfutása ideje a telekvásárlástól a lakások átadásáig legalább 2-3 év. Mivel van négyzetméter ár korlát (1,5 millió forint), illetve összeghatár (100 millió forint, házaknál pedig 150 millió forint), így az építtetők törekedhetnek arra, hogy ezután olyan lakásokat építsenek, amelyek ezeknek a kritériumnak megfelelnek. A program időbelisége befolyásolja az árat, mert egy most induló építkezés tervezett költségét jelentősen módosíthatják például a különböző költségek (ilyen a munkaerő vagy az energia ára), vagy akár magának az ingatlanáraknak alakulása is.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
