A Holt-Maroson évek óta komoly problémát okoz a sárga vízitök elburjánzása, amely most a közgyűlésen is napirendre került. A helyi lakosok és a horgászok is rendszeresen panaszkodnak a helyzetre, mivel a növény már-már járhatatlanná teszi a vízfelületet – írja a szeged.hu.
A sajtóban évről-évre megjelenő hírek szerint a vízitök olyan mértékben terjedt el, hogy egyes szakaszokon szinte egyáltalán nincs szabad vízfelület. Ez különösen a horgászok számára jelent nagy gondot, hiszen a sűrű növényzet meghiúsítja a horgászatot, és gyakran a felszerelésük is a növény áldozatává válik.
A Holt-Maros kezelőinek és a helyi hatóságoknak közös megoldást kell találniuk a probléma kezelésére, mivel a vízitök nem csupán a rekreációs tevékenységeket akadályozza, hanem a holtág ökológiai egyensúlyát is veszélyezteti.
Növénybiológusok feltételezése szerint egy invazív növényfaj terjed a holtágban, ami jelentős problémákat okoz a helyi élővilágnak és a vízáramlásnak. A fajta valószínűleg évekkel ezelőtt kerülhetett a vízbe, feltehetően szándékos betelepítés útján, mivel a növény megtévesztően esztétikus megjelenésű.
Azonban, ami kezdetben szépnek tűnt, ma már komoly gondot okoz. A növény elszaporodása szinte lehetetlenné tette a holtág vízáramlását, ami kihat az egész vízfelületre. A Hermann Ottó Horgászegyesület tagjai is arról számoltak be, hogy a növények zavarják a horgászatot, mivel a víz alatt combnyi vastagságú szárak akadályozzák a halak mozgását is.
A helyzet megoldása rendkívül nehéz, mivel a növények kiirtása szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A szakemberek most a lehetséges beavatkozási módszereket vizsgálják, hogy megfékezzék a terjedést, és helyreállítsák a holtág ökológiai egyensúlyát.
Botka László polgármester a közgyűlésen felidézte a holtág korábbi rehabilitációját. Elmondása szerint első polgármesteri ciklusában, 1,1 milliárd forintból sikerült felújítani a területet, amely akkoriban egy náddal benőtt pocsolya volt. Akkor a munkálatok költségeinek 40 százalékát állami pályázatból, 60 százalékát pedig önkormányzati forrásból fedezték. A polgármester hangsúlyozta, hogy a beruházáskor nem gondolták, hogy a felújítás mindössze 20 évre szól, és a holtág ismét beavatkozásra szorul.
A holtág rehabilitációja során nem csupán a parti sétányt újították fel, hanem a meder kotrásával és két vízkivételi kút telepítésével a vízmozgást és az öntisztulást is biztosították. Ezek a munkálatok normális körülmények között sokkal hosszabb időre garantálták volna a holtág egészséges állapotát. Azonban a feltehetően felelőtlenül betelepített invazív vízitök elburjánzása most meghiúsítja az öntisztulási folyamatot. A növény a vízáramlás akadályozásával iszapolódást okoz, ami veszélyezteti a holtág teljes élővilágát.
A polgármester ismételten felhívta a szegediek figyelmét a felelős növénytelepítés fontosságára. Kiemelte, hogy mielőtt bárki szárazföldön vagy vízben növényt ültetne, egyeztessen a körzetének képviselőjével. A képviselők segítenek a kapcsolatfelvételben a megfelelő szakemberekkel, akik tanácsot adhatnak. Az egyeztetés kulcsfontosságú, hogy elkerülhetőek legyenek a katasztrofális helyzetek, mint amilyen a holtágban is kialakult.
A polgármester hangsúlyozta, hogy ne a saját esztétikai elképzelések vezessenek minket, hanem vegyük figyelembe azt is, hogy egy-egy növény kiültetése milyen hatással lehet a környezetre. Ez különösen fontos a változó klimatikus viszonyok miatt.
A polgármester elmondta továbbá, hogy a holtág rehabilitációjának lezárása után a feladatokat megosztották több szervezet között. A felelősség a Hermann Ottó Horgászegyesület, a Szegedi Vízmű és a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. között oszlik meg.
A jelenlegi helyzet megoldásához minden érintettel egyeztetnek. Botka László becslése szerint az újabb mederfelújítás költsége a 20 évvel ezelőtti 1,1 milliárd forintos beruházás többszöröse lehet. A forrás megtalálása nehéznek ígérkezik a kormányzati elvonások miatt.
(szeged.hu)
Fotó: Frank Yvette
