Újabb mérföldkőhöz érkezett a szegedi szakrális és történelmi örökségvédelem: a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) március 26-án, csütörtökön hivatalosan is magyar történelmi emlékponttá avatta az alsóvárosi ferences templomot és kolostort – számolt be róla a delmagyar.hu.
A Mátyás király korabeli gótikus építészet ezen ékköve azon kevés középkori épületünk egyike, amely túlélte a török hódoltságot és az 1879-es nagy szegedi árvizet is.
A történelmi emlékhely (vagy emlékpont) cím olyan helyszíneknek jár, amelyek a magyar történelem sorsfordító eseményeihez, kiemelkedő személyiségeihez vagy nemzeti identitásunk formálásához kötődnek. Az alsóvárosi komplexum esetében több érv is szólt a kitüntetés mellett:
- A ferences rend a 15. század óta megszakítás nélkül jelen van a városrész életében.
- A kolostor falai között őrizték és gondozták a dél-alföldi régió szellemi örökségét, itt alakult ki a híres “szögedi nemzet” identitása.
- Magyarország második legnagyobb alapterületű gótikus temploma, amelynek belső tere a barokk korban nyerte el ma is látható, lenyűgöző formáját.
Az emlékponttá nyilvánítás alkalmából elhelyezett sztélét (emlékoszlopot) március 26-án 14 órakor avatták fel a templomkertben. Az eseményen részt vettek a Nemzeti Örökség Intézetének képviselői, a ferences rend elöljárói, valamint a városvezetés tagjai is.
A látogatók számára ez a cím nemcsak szimbolikus jelentőségű: az emlékponttá válás segíti a helyszín turisztikai láthatóságát, és bekapcsolja a templomot a nemzeti emlékezetpolitika vérkeringésébe. A templom és a látogatóközpont továbbra is várja a híveket és a turistákat, akik mostantól egy hivatalosan is elismert nemzeti kincs falai között tehetnek időutazást.
(delmagyar.hu)
Fotó: Frank Yvette
