A Debreceni Zenede egykori növendéke, a neves zeneszerző, Jeney Zoltán gondolataival invitálunk minden kedves érdeklődőt a 2014. november 11-én, 18:00 órától rendezendő szerzői estre.
A hangversenyen három mű ősbemutatója is elhangzik majd és iskolánk művésztanárai, diákjai mellett olyan művészek is színpadra lépnek, mint Matuz István, Kossuth díjas fuvolaművész, Lukin Zsuzsanna énekművész, vagy maga a szerző, Jeney Zoltán. A hangversenyre a belépés ingyenes, szeretettel várjuk kedves vendégeinket!
Jeney Zoltán 1943-ban Szolnokon született. A debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult Pongrácz Zoltánnál.
Zeneszerzői tanulmányait Farkas Ferencnél végezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, majd a római Santa Cecilia Akadémián. Eötvös Péterrel, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval, Simon Alberttel és Vidovszky Lászlóval megalakította az Új Zenei Stúdiót, amelyhez később csatlakozik Csapó Gyula, Dukay Barnabás, ifj. Kurtág György, Serei Zsolt és Wilheim András. Egy évvel később Huszárik Zoltán Szinbád című filmjéhez írt zenét. A film nagy sikere után több filmzene komponálására is felkérték. 1972-ben a Magyar Rádió megrendelésére elkészül Alef-Hommage á Schönberg című zenekari darabjával. A művet ugyanabban az évben a Hungaroton is felveszi Eötvös Péter vezényletével. 1974-ben az Új Zenei Stúdióval három koncertet adott Párizsban. Az első közös kompozíció Sáry Lászlóval és Vidovszky Lászlóval (Undisturbed címmel) nagy vitát eredményezett a magyar zenei életben. A következő évben e. e. cummings költészetében elmélyülve sorozatot kezdett el írni cummings verseinek struktúrája alapján. Közel tíz éven keresztül énekelt a gregorián zene előadására alakult Schola Hungarica kórusban, melynek tagjaként 1976-ban bejárta Franciaországot. Két évvel később Görögországban tett látogatása alatt felfedez egy pseudo modalis skálarendszert, amely két ógörög skálán alapul. A rendszert a To Apollo című himnuszban mutatja be, melyet a Hungaroton első portré lemezén adott ki.
1979-ben a Magyar Műhelytől (Párizsban kiadott Magyar Irodalmi Folyóirat) Kassák díjat kap. Luigi Nono-tól meghívást kap, hogy új magyar zenei koncerteket rendezzen Bartók 100. születésnapja alkalmából Olaszországban. A Magyar Zenészek Szövetsége bizottsági taggá választja. Magyar Kulturális Minisztériumtól Erkel Ferenc díjat kap. Svédországi turnéja során kilenc koncert alatt harminc művét mutatják be, ezekből öt világpremier. Vendéghallgató a Columbia egyetemen (New York). Több egyetemre meghívják előadóként az Egyesült Államokban, a New York-i Experimental Intermedia Foundation-ben portré koncertet adnak tiszteletére. 1986-ban a győri nyári zeneszerzői szemináriumon vendégprofesszor és Kroó György felkérésére zeneszerzést tanít a Zeneakadémia zenetudományi tanszékének hallgatói számára.
A Bartók-Pásztory alapítványtól 1988-ban Bartók Béla – Pásztory Ditta díjat kap. Ugyanebben az évben DAAD ösztöndíjat nyer Nyugat-Berlinbe. A Magyar Kormány Érdemes Művész díjjal tünteti ki. A Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottságának tanácsadója. A Széchenyi Művészeti és Irodalmi Akadémia tagja lesz. Megválasztják a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnökévé. Az ISCM bizottsági tagja lesz. A Budapesti Fesztivál Zenekar megbízására elkészítette a három részből álló nagyszabású oratórium első részét – “Commendatio aminae” – , melyet a Budapesti Fesztivál Zenekar adott elő Lord Yehudi Menuhin vezényletével Budapesten. 2001-ben Kossuth–díjat kap.
2005-ben elkészült Jeney Zoltán 1987 óta készülő nagyszabású műve, a Halotti szertartás, amelynek ősbemutatójára a Budapesti Őszi Fesztivál keretében került sor a Nemzeti Hangversenyteremben a Nemzeti Filharmonikusok előadásában, Kocsis Zoltán vezényletével: “A mű szövegkönyve a halotti szertartás középkori menetét követi, de tropus-szerűen 20. századi magyar költemények (Pilinszky, Tandori, Weöres, Orbán Ottó), temetési népénekek és hangszeres betétek is megjelennek benne. Zeneileg a műnek három alapeleme van: az egyik az a 128 hangból álló sor, mely először a művet bevezető mottóban hangzik el, s azután különböző változataival a teljes darabot átszövi. A másik a temetési szertartás gregorián énekanyaga, mely a sokrétű zeneszerzői megmunkálás során azonban teljesen mai hangzásvilágba integrálódik. A harmadik anyag egy hatfokú “pszeudo-modális” hangrendszer, mely először az Apollónhoz című 1978-as művemben jelent meg.” – vall a szerző Halotti szertartás című alkotásáról.
A szerzői est műsora
Soliloquium No1. – szólófuvolára (1967)
Matuz István, Kossuth díjas fuvolaművész
Önidézetek – öt hangszerre (1991)
Szilágyi Valéria-zongora, Ölveti Mátyás-gordonka,
Linzenbold Gábor-klarinét, Bogáti Bokor Orsolya-hegedű,
Sós Tibor-ütőhangszerek
Consolazione – csellóra és zongorára (2001)
Papp László-gordonka és Taraszova Marianna-zongora
Gyászénekek a Halotti szertartásból
Lukin Zsuzsanna-ének, Jeney Zoltán-zongora
Wohin? – változat 4 fuvolára
Matuz István fuvolaművész és növendékei:
Varga Zsófia, Szonda Gabriella és Nagy Mónika
Fungi – altfuvolára (1992)
Matuz István-fuvola
Lungo i muri dei cimiteri del mondo (1996)
Matuz István-fuvola
Unisono és törthangzatok kismásod és nagyheted hangközökben
– változat fuvolára fagottra (2014)
ősbemutató
Matuz István-fuvola, Tóth József-fagott
Hérakleitosz állapothatározása – zongorára (1997)
Jeney Zoltán
Ursus – zongorára (2012)
Bojti Eszter
Két tánc – zongorára (2013) Pongrácz Zoltán emlékére
ősbemutató
Taraszova Marianna
Ladislaus de Madæ világi énekeiből (1971, rev.: 2014)
ősbemutató
Kodály Zoltán Ifjúsági Vegyeskar, karnagy: Végh Mónika
