Vasárnap rendezik a Szobori búcsút az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, az ünnephez kapcsolódva egész napos programokkal várják a látogatókat – tájékoztatta Kodácz Csengele, az intézmény marketing vezetője az MTI-t.
A búcsú hagyománya szorosan kötődik az emlékpark történetéhez: a helybeliek több mint száz évvel ezelőtt jöttek itt össze először, hogy megemlékezzenek Árpádról, a honszerző vezérről. Az 1896-os millenniumi évben megépített Árpád-emlékmű országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé vált. Első alkalommal 1897. augusztus 8-án rendeztek búcsút a honfoglaló magyarok vezérének tiszteletére. Az összejövetelekhez mindig kapcsolódott szentmise is, ezért a helyiek “szobori búcsú” néven kezdték emlegetni a Kisboldogasszony ünnepnapján tartott megemlékezéseket.
Az első világháború alatt a látványos ünnepségek szüneteltek, az 1919-es forradalom eseményei pedig gátolták a szobor körüli évenkénti búcsújárást. A rendezvény a harmincas években éledt újjá, és időpontja augusztusról szeptemberre került át. A háborút és a földosztást követően az esemény kiüresedett, utoljára 1946-ban tartottak ünnepséget az emlékműnél a régi tradíciók szerint.
A Szobori búcsú eredeti üzenetével több mint másfél évtizede, Árpád halálának 1100. évfordulóján, 2007-ben éledt újjá, azóta szeptember első vasárnapján az egykori bencés monostor romjai között mutatnak be szentmisét, melyen idén a Harmónia Egyesület kórusa lép föl.
A szertartás keretében – melyet a hagyományoknak megfelelően lovaskocsis búcsújárás előz meg – adják át az emlékpark saját alapítású kitüntetését, a Szer Üzenete díjat. A monostorásatások során itt fellelt íjas ezüst pecsétgyűrű másolatát olyan keresztény embereknek ítélik oda, akik képesek közösséget teremteni és példamutató életükkel segítenek Ópusztaszer üzenetét – hit, megmaradás, hűség, hazaszeretet – mind több emberhez eljuttatni.
Az ünnepi szentmisét követően a Nomád parkban a látogatók kipróbálhatják, képesek-e megfeszíteni a honfoglaló magyarok hagyományos íját és akár célba is lőhetnek, és a szalagszövést is kipróbálhatják. A skanzenben Mester László és zenekara autentikus népzenét játszik, a Hatetudnád Tánctanoda interaktív bemutatót tart, az iparos műhelyek melletti területen gyermekjátékok, a Hódmezővásárhelyi tanyai olvasókörnél kemencés finomságok várják a vendégeket.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
