Magyarország ki akar maradni a Brüsszel és Nyugat-Európa által hirdetett “kereskedelmi hidegháborúból”, helyette a gazdasági semlegesség politikáját követi – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, a Békés vármegyei Geszten. Gulyás Gergely közölte: a kormány a következő években kiemelt feladatának tekinti a megfizethető lakhatást, a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremeléseket és a kis- és közepes vállalkozások (kkv) méretugrását.
A kihelyezett kormányülés helyszínén tartott Kormányinfón a miniszter hangsúlyozta, az elmúlt három napban felmérték a magyar és az európai gazdaság helyzetét, kilátásait. Kifejtette, a világgazdaság a koronavírus-járvány és a háború hatására alapvetően megváltozott, ez az új helyzet pedig új válaszokat és gazdaságpolitikát kíván.
“Sajnos azt látjuk, hogy Brüsszel és Nyugat-Európa kereskedelmi hidegháborút hirdet” – fogalmazott.
Hozzátette: ez Magyarország számára rendkívüli veszélyeket rejt, mert a magyar gazdaság exportvezérelt, és egy ilyen hidegháború elzárja az országot a piacoktól és a befektetési lehetőségektől.
Magyarországnak új exportpiacokra és fejlett technológiára van szüksége a világ minden részéről – rögzítette.
A miniszter közölte, a magyar válasz erre a helyzetre a gazdasági semlegesség, amely lehetővé teszi a sokkal dinamikusabb és gyorsabb növekedést. A következő években az a cél, hogy a magyar gazdaság 3-6 százalék között növekedjen – mondta.
Szerinte ha ezt a növekedést el tudja érni az ország, az önmagában jó hatással van a fizetésekre, a költségvetési bevételekre és igazolja a kormány gazdaságpolitikájának sikerességét.
Hozzátette: a gazdasági növekedést konkrét programok is segíteni fogják. Korábban már bejelentették a munkáshitel bevezetését, a tőkejuttatást a kkv-nak és a családi adókedvezmény megduplázását 2026. január 1-jéig – közölte.
Gulyás Gergely a további feladatok között említette a megfizethető lakhatás kapcsán a kollégiumi férőhelyekre és a fiatalok lakhatására hirdetett programot. Elmondta, Magyarország sajátos helyzetben van. Szemben Nyugat-Európa számos országával, Magyarországon az általános lakhatási jogcím a tulajdon, azaz kevesebb a bérlet, lényegesen több a tulajdon – fejtette ki.
A miniszter azt mondta, mivel a lakások ára jelentős mértékben emelkedett az elmúlt években, különösen a fiataloknak jelent komoly nehézséget a lakhatás biztosítása.
Hozzátette: a nemzetgazdasági miniszter azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg a lakbérszabályozásra vonatkozó nemzetközi gyakorlatot, beleértve az Airbnb szabályozásával kapcsolatos gyakorlatot is.
Gulyás Gergely közölte, a következő két év kiemelt feladata lesz a kormánynak a lakásépítés gyorsítása, a megfizethető lakhatás biztosítása.
Elmondta, azt szeretnék, ha a munkaadók és munkavállalók többéves bérmegállapodást kötnének, ami lehetővé teszi a minimálbér és a garantált bérminimum, valamint ezek hatásaként az átlagbér gyors emelését.
A kkv-kkal kapcsolatban azt mondta, a következő két évben szeretnék a nagyságrendi előrelépés lehetőségét biztosítani, ezért a tőkejuttatás mellett további ösztönzőket is be fognak vezetni. Szintén a nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy a következő két-három hétben ezt kidolgozza – tette hozzá.
Jelezte, ezek a gazdaságpolitikát érintő programok részét képezik a november első tíz napjában az Országgyűlésnek benyújtandó jövő évi költségvetésnek. Mivel a büdzsét a parlamenti benyújtása előtt a Költségvetési Tanácsnak is véleményeznie kell, ezért a programok részletes szabályait október végéig ki fogja dolgozni a kormány, ezért “megfeszítetten” fog dolgozni – mondta.
Gulyás Gergely közölte: a kormányülésen valamennyi tárca beszámolt arról a munkáról, amit a törvényhozási ciklus eddigi részében elvégzett, és arról, mit tud vállalni, elérni a következő másfél-két évben.
Ennek megfelelő feladatszabást határozott meg a kormány valamennyi tárca esetén, ezek szintén a költségvetés részei lesznek – mondta, hozzátéve, hogy ezekről a Kormányinfón alkalomról alkalomra részletekbe menően be fognak számolni.
(MTI)
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
