Elfogadta az alaptörvény tizennegyedik módosítását az Országgyűlés kedden, lehetővé téve, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül válassza meg a parlament.
Az Országgyűlés az alaptörvény módosítását 135 igen, 53 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el.
A módosítás indoklásában arra hivatkoztak: a rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás a hazai gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága által benyújtott előterjesztésben emellett a nemzetközi gyakorlatra is utaltak, kiemelve, hogy számos európai országban a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a jelölt ügyészi múlttal rendelkezzen.
A módosítás 2025. január 1-jén lép hatályba. Polt Péter jelenlegi legfőbb ügyész 9 éves mandátuma 2028-ban jár le.
A törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata nyomán még két ponton módosult az alaptörvény: 2025. március 1-jétől felemelték a bíróvá kinevezés életkori határát 30-ról 35 évre. Ezt nem kell alkalmazni azokra a bírákra, akiket a módosítás hatálybalépésekor már kineveztek, és bírák lehetnek azok a harmincadik életévüket betöltött bírósági titkárok is, akik 2025. január 1-jét megelőzően már jogviszonyban voltak. A másik módosítás szerint 2026. január 1-jétől a bírák szolgálati jogviszonya már nemcsak a nyugdíjkorhatár betöltéséig, hanem – sarkalatos törvényben meghatározott esetekben – a bíró hetvenedik életévének betöltéséig fennállhat.
Módosították a választási törvényeket
Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében kettővel több választókerület lesz, a szavazólapok mellé csak a választópolgár kérésére adnak majd borítékot, a jelöltek visszalépését pedig a választást megelőző harmadik napig lehet majd bejelenteni a jövőben – a többi között ezekről a választási jogszabályokat érintő módosításokról is döntött az Országgyűlés.
A képviselők 134 igen és 52 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést, amelyet az Országgyűlés igazságügyi bizottsága nyújtott be a parlamentnek.
A módosítások szerint Budapesten 18 helyett 16, Pest vármegyében pedig 12 helyett 14 választókerület lesz. Kisebb módosításokat fogadtak el Fejér és Csongrád-Csanád vármegye választókerületi beosztását illetően is.
Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s elnöke az előterjesztés vitájában azzal indokolt: a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a demográfiai adatok alapján Budapesten és több vármegyében a törvényi szabályoknak való megfelelés érdekében a választókerületi beosztás módosítására volna szükség. Az ellenzéki pártok élesen bírálták a választókerületi módosításokat, mert véleményük szerint azok a kormánypártok érdekeit szolgálják.
A jogszabálymódosítás megszünteti a szavazáshoz használt borítékok kötelező átadását a választópolgároknak, a jövőben a szavazólapok mellé csak a választópolgár kérésére adnak majd borítékot. Ezt költségtakarékossággal, a fülkeidő csökkentésével és a szavazatszámlálás gyorsításával indokolták.
A módosítás szerint a jelöltek visszalépését a szavazást megelőző második nap 16 óra helyett, a választást megelőző harmadik napig lehet majd bejelenteni.
A szavazási értesítőt az NVI a jövőben nemcsak postán küldi el, hanem a választópolgár digitális állampolgárságról szóló törvény szerinti tárhelyére is.
A jövőben törvénysértés hiányában is lehet a szavazatok újraszámlálását kérni, de csak rövid határidőn belül: önkormányzati választáson a szavazást követő napon 10 óráig, országgyűlési választáson a szavazást követő napon 10 óráig vagy a külképviseleten átjelentkezéssel voksolók szavazatainak megszámlálását követően a szavazást követő hetedik napon 10 óráig.
Ilyen kérést az érintett jelölt akkor fogalmazhat meg, ha még az eredmény megállapítása előtt az összes leadott érvényes és érvénytelen szavazat fél százalékánál, országgyűlési választáson pedig 101 szavazatnál kisebb a különbség. Ha viszont szavazategyenlőség alakul ki, akkor az új szabályok szerint minden esetben automatikusan újra kell számolni a szavazatokat.
Előírták azt is, hogy polgármester-választás, főpolgármester-választás és települési egyéni választókerületi választás esetén, ha szavazategyenlőség alakul ki, ne időközi választást kelljen tartani, hanem csak a szavazást kelljen megismételni annak érdekében, hogy a mandátumot mielőbb betölthessék.
A rendelkezések többsége 2024. december 31-vel, illetve 2025. február 1-jével lép hatályba.
Módosultak az alkotmánybíróvá választás feltételei
Kikerül az alkotmánybíróvá választás feltételei közül január 1-jétől, hogy a jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell teljesíteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség – döntött az Országgyűlés kedden.
A képviselők 134 igen és 52 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el az Országgyűlés igazságügyi bizottságának előterjesztését.
Az Alkotmánybíróságról szóló jogszabály szerint jelenleg alkotmánybíróvá választható minden olyan büntetlen előéletű, jogász végzettségű 45 és 70 év közötti magyar állampolgár, aki kiemelkedő tudású elméleti jogász – egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora – vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik olyan munkakörben, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.
Ez utóbbi kitételt szüntették meg, arra hivatkozva az indoklásban, hogy jelenleg számos munkakör nincs jogász végzettséghez kötve, holott kétséget kizáróan szakmailag releváns – az alkotmánybírói hivatásra való rátermettséget is megalapozó – jogi munkát jelent.
Emellett, az alaptörvény tizennegyedik módosításával összhangban – amely lehetővé teszi, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül válassza meg a parlament – módosult a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011-es törvény is.
(MTI)
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
