A holokauszt a mindenkori európai civilizáció megmagyarázhatatlan, védhetetlen és vállalhatatlan mélypontja – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen.
Navracsics Tibor a holokauszt nemzetközi emléknapján arról beszélt: megmagyarázhatatlan, hogy a XIX. századi Európa optimizmusát, liberalizmusát és emancipációját hogyan válthatta fel a XX. század vérfürdője az első világháborúban, és ez a vérfürdő hogyan teremtette meg a tömegháború mellett a totalitárius ideológiákat és a totalitárius diktatúrákat, ahonnan egyenes út vezetett a holokauszthoz.
A holokauszt nem csak az európai zsidóság, de az egész civilizáció tragédiája. Megmagyarázhatatlan, hogy Európa, amely a kereszténység, a felvilágosodás kontinense, a XX. század közepén eltűrte a holokausztot – mondta.
Kitért arra, nyolcvan éve szabadult fel az auschwitzi koncentrációs tábor, így ez a nap lett a holokauszt emléknapja. Fontos, sorsdöntő nap volt, a holokauszt folyamatában azonban nem nyitó és nem is záró dátum.
Könyvekből és szemtanúk elbeszéléseiből tudhatjuk, hogyan “gomolygott” a ’20-as, ’30-as években az antiszemitizmus, ami végül a holokausztban vált irtó hadjárattá. Tudjuk azt is – folytatta a miniszter -, hogy nem szűnt meg egyetlen csapásra január 27-én a holokauszt társadalmi hatása. Derékba tört, félresiklott életek őrizték nyomát még évtizedekig, de megtalálható a hatása mind a mai napig az újrakezdett szakmai életutakban, újraalapított családokban is.
Navracsics Tibor szólt arról: a holokausztnak voltak áldozatai és hősei mind a zsidó, mind a nem zsidó közösségekben. Hangsúlyozta: mindenki hős, aki 1945 után visszatért Magyarországra, vagy bár elmehetett volna, mégis itt maradt; akik elölről kezdték az életüket, ápolva meghalt szeretteik emlékét, félretéve érthető és indokolt indulataikat.
A magyarországi zsidó közösség tagjai között nagyon sok ilyen hős van, ennek köszönhetően Magyarországon van a legnagyobb és legélénkebb kulturális, politikai és szellemi életét élő zsidó közösség Közép-Európában – mondta.
Hozzátette: számukra, döntéshozók számára az a legfontosabb feladat, hogy soha ne érje őket sérelem, hogy ne fordulhasson elő még egyszer, hogy az állam az állampolgárai ellen fordul.
Zima András, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója azt mondta: a hiány, amit a holokauszt a családokban okozott, nemzedékeken át megmaradt, de nemcsak a családok, az egész társadalom elszenvedi a hiányt. A holokauszt-emléknapok azt a nemes célt is szolgálják, hogy ráirányítsák a figyelmet erre a közös veszteségre.
Hatmillió zsidó és több tízezer roma áldozata van a holokausztnak, és a számok mögött emberek vannak, álmokkal, vágyakkal, törekvésekkel.
Zima András az Európában és szerte a világon a zsidókkal szembeni, újra erősödő gyűlöletre figyelmeztetett. Ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarországon a többségi társadalom felől nem tapasztalható tömeges ellenszenv a hazai zsidósággal szemben. Magyarországon lehet kipában járni, a zsidó közösség ünnepeivel, kulturális programjaival kiléphet a többségi társadalomba, és a nem zsidó társadalom tagjai is belépnek a zsidó terekbe.
Avi Nir-Feldklein, Izrael budapesti nagykövete kiemelte: azt mondani, hogy “Soha többet Soá!” elkötelezettséget jelent, és hangsúlyozta, nagyra értékeli, hogy Magyarország kormánya ezt komolyan is veszi.
Az antiszemitizmus erősödése kapcsán kitért arra, hogy Izrael durva háborút vív, de nem megoldás emiatt az Európában élő zsidókat okolni.
Sommer Katalin holokauszt-túlélő felelevenítette, hogyan mentette meg őt és sorstársait a Duna-parton Raoul Wallenberg svéd diplomata, embermentő, majd hogyan teltek napjai a budapesti nagy gettóban, ahová megmenekülése után “behajtották” édesanyjával együtt.
Azt is mondta: a túlélőknek – akik egyre kevesebben vannak – mesélniük kell a gyerekeknek, mert a történelemkönyvek nem képesek személyessé tenni a történeteket.
A megemlékezés végén Verő Tamás főrabbi elimádkozta a kádist, majd a résztvevők mécseseket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
