Többek között a veszélyhelyzet meghosszabbításáról, valamint közpénzfelhasználást érintő szabályokról is döntött a parlament kedden. Emellett a közpénzfelhasználást érintő változtatásokról is döntöttek a képviselők, valamint elfogadták az anyák kedvezményeiről szóló törvénymódosításokat is.
Az Országgyűlés kedden hozzájárult ahhoz, hogy a kormány a veszélyhelyzetet május 18-tól további 180 nappal, november 14-ig meghosszabbítsa. A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítását 131 igen szavazattal, 45 ellenvoks mellett fogadták el a képviselők.
Az indoklás emlékeztet arra, hogy rendelettel a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek elhárítása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. 2022. november 1-jén hatályba lépett az alaptörvény kilencedik módosításának azon része, amely az alaptörvény különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos szabályait koncepcionális jelleggel átalakította.
Az ukrajnai háború és humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban nem változtak, így a kormány új veszélyhelyzetet hirdetett ki 2022. november 1-jei hatálybalépéssel.
A veszélyhelyzet az alaptörvény kilencedik módosítása értelmében harminc napra hirdethető ki. A kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a kihirdetésre okot adó körülmény továbbra is fennáll, illetve különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Az Országgyűlés öt ízben felhatalmazást adott a kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbítására – idézi fel az indoklás.
A kormány jogosult és köteles a veszélyhelyzetet megszüntetni, ha a kihirdetés feltételei már nem állnak fenn.
Mivel az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak, a veszélyhelyzet meghosszabbítása indokolt – tartalmazza a szabályozás.
Közpénzfelhasználást érintő változtatásokról döntöttek a képviselők
A parlament 131 igen, 44 nem szavazat és egy tartózkodás mellett elfogadta a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló jogszabály módosítását a kormány kezdeményezésére.
Az indoklás szerint változtatás célja a helyi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetét ellenőrző állami intézményrendszer megerősítése, valamint további, az államháztartást érintő törvények módosítása.
Kötelező a költségvetési biztos kirendelése az önkormányzatok, illetve gazdasági társaságaik súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete esetén. A költségvetési biztos jogosult a Magyar Államkincstár elnökének előzetes jóváhagyásával a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal, illetve az Állami Számvevőszék eljárását kezdeményezni. Ez alapján a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője akár a csődbiztost is kirendelheti az önkormányzathoz.
A jövőben a kincstár elnöke abban az esetben is kirendelheti a költségvetési biztost, ha azt a helyi önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazása alapján a polgármester kéri, vagy ha az önkormányzatnak vagy annak többségi tulajdonában álló gazdasági társaságának előzetes kormányzati engedélyhez kötött működési célú adóssága keletkezik.
A változtatás értelmében a helyi önkormányzat költségvetésének tartalmaznia kell a helyi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szervek költségvetési évre vonatkozó, jogviszonyonkénti tervezett létszámadatait.
Ha a kedvezményezett a támogatási jogviszonyt létrehozó okiratban meghatározott célokat a részére rendelkezésre bocsátott támogatási összegnél kedvezőbb áron és maradéktalanul megvalósította, akkor a kedvezményezettet a fennmaradt összeg után – annak visszafizetésén kívül – ügyleti kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
A változtatás a helyi önkormányzatok működéséhez, feladatellátásához ideiglenesen nem szükséges források kincstári számlára való utalását írja elő. Ezzel a kincstári egységes számla likviditásának növelése, a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye, valamint az államadósság csökkentése költséghatékony módon valósul meg – áll az indoklásban.
A jogszabály fokozatosan írja elő a helyi önkormányzatok működéséhez, feladatellátásához ideiglenesen nem szükséges források kincstári számlára utalását. Első lépésben 49 önkormányzat (a megyei jogú városok, a főváros és a kerületek) 2025. október 1-jével, második lépésben a fennmaradó városok 2027. január 1-jével, harmadik lépésben pedig a községek 2028. január 1-jével kerülnek a rendszerbe.
Elfogadták az anyák kedvezményeiről szóló törvénymódosításokat is
Elfogadta az Országgyűlés az anyák kedvezményeiről szóló, kormánypárti képviselők által kezdeményezett törvénymódosításokat kedden, így idén októbertől a háromgyermekes anyák, jövőre pedig a 30 éven aluli egygyermekesek és a 40 éven aluli kétgyermekesek kapnak szja-mentességet, illetve adómentes lesz a gyermekgondozási díj (gyed), az örökbefogadói díj, valamint a csecsemőgondozási díj (csed) is, és ez utóbbit a gyermek három hónapos kora után munka mellett is igénybe lehet majd venni.
A törvénymódosítások indoklása szerint az adócsökkentés elsődleges célja a gyermekes családok anyagi támogatása, az anyák megbecsülése és terheik csökkentése, legyenek akárhány évesek is. Fontos, hogy a gyermeket vállalók semmiképpen se kerüljenek hátrányba azokkal szemben, akik nem vállalnak gyermeket – írták, hozzátéve, hogy az adócsökkentés közvetetten a nők gyermekvállalását is ösztönözheti.
Az elfogadott jogszabályok szerint idén október 1-jétől mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól a háromgyermekes anyák, életkoruktól függetlenül. A mentességet a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének jelenleg hatályos feltételeivel megegyezően vezetik be.
A kétgyermekes anyák szja-mentességét négy lépcsőben léptetik életbe: a 40 év alatti kétgyermekes anyák 2026. január 1-jétől lesznek adómentesek, 2027-től a 40 és 50 év közöttiek, 2028-tól az 50 és 60 év közöttiek, 2029 januárjától pedig a 60 év felettiek kapnak adómentességet.
Jövő január 1-jétől mentesülnek az szja megfizetése alól a 30 évnél fiatalabb egygyermekes édesanyák is.
A jogszabályok szerint a 30. életévük betöltése előtt gyermeket vállaló anyák bizonyos feltételek teljesítése mellett már 2023. január 1. óta mentesülnek a szja megfizetése alól, a mostani módosítással viszont a meglévő gyermekek után is járni fog a kedvezmény, és nemcsak az átlagbérig, hanem a teljes jövedelemre.
Az Országgyűlés döntött arról is, hogy idén július 1-jétől adómentes lesz a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj. Ha valaki egyidejűleg többféle ellátásban is részesül, akkor a kedvezmény mindegyik után érvényesíthető.
A csecsemőgondozási díjat a gyermek születésére tekintettel 24 hétig kaphatja az anya (vagy bizonyos esetekben más személy), amennyiben a megelőző két naptári évben legalább 365 napig biztosított volt, míg a gyed ugyanezen feltétellel a gyermek kétéves koráig jár.
Örökbefogadói díjat a kétévesnél (ikergyermekek esetén háromévesnél) idősebb gyermeket örökbefogadó szülőnek állapítanak meg, ha rendelkezik az előírt előzetes biztosítási idővel.
A parlament azt a törvénymódosítást is elfogadta, amely szerint idén július 1-jétől az anyák a gyermekük három hónapos korát követően, munka mellett is megkapják a csecsemőgondozási díj 70 százalékát.
A módosítás célja, hogy elősegítse a kisgyermekes anyák visszatérését a munkába, erősítse a szülők döntési szabadságát és hozzájáruljon a családok anyagi helyzetének javításához.
Az ATM-hálózat bővítéséről szóló javaslatot is elfogadták
Az országgyűlési képviselők 150 igen, 21 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadták az automata bankjegykiadó gépek telepítéséről szóló törvényjavaslatot. Eszerint az ATM-hálózat településszintű működtetése érdekében a pénzforgalmi szolgáltatók megállapodhatnak a bankjegykiadók közös telepítéséről és működtetéséről.
Az elfogadott jogszabály felhatalmazást ad a jegybank elnökének, hogy rendeletben állapítsa meg a bankok teherviselése, költségei megosztása, a telepítés szempontrendszere részletszabályait. A telepítések időbeli ütemezésére a nemzetgazdasági miniszter kap rendeleti felhatalmazást.
Az új ATM-ek telepítése egyike azon elemeknek, amellyel a Magyar falu programot idén kibővítik.
A törvényjavaslat vitája során Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elmondta: a kormány a készpénzhez jutás elősegítése érdekében már korábban döntött arról, hogy megakadályozza a már működő ATM-ek üzemeltetésének, illetve a bankfiókban biztosított készpénzfelvételi lehetőségnek a megszüntetését. Ezt a javaslat kormányrendeleti szintről törvényi szintre emelné – jelezte.
Változnak az európai parlamenti (EP-) képviselők vagyonnyilatkozat-tételi szabályai
Az Országgyűlés 136 igen, 40 nem szavazattal elfogadta az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggő törvények módosítását.
A kormánypárti képviselők által benyújtott, most elfogadott törvény preambula szerint a közbizalom megerősítése érdekében a szigorú magyar átláthatósági normákhoz igazodó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget írnak elő az EP-képviselőknek.
A jogszabályban rögzítették: az EP-képviselő mandátuma megszűnik, ha megállapítják, hogy megsértette a vagyonnyilatkozat-tételi előírásokat. A kötelezettség teljesítését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ellenőrzi, ha a vagyonnyilatkozat-tételt a képviselő elmulasztja, a bizottság hivatalból eljárást kezdeményez. Ugyanakkor az EP-képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást – a kifogásolt részek megjelölésével – bárki kezdeményezhet a bizottságnál.
Az EP-képviselőnek hivatalba lépése után, majd azt követően minden év január 31-ig, illetve mandátuma megszűnésekor is nyilatkoznia kell saját és családtagjai vagyonáról. Csak a képviselő vagyonnyilatkozata lesz nyilvános.
Az EP-képviselőnek nyolc napja van kijavítani a nyilatkozatot, ha ezt nem teszi, vagy a javítást az NVB nem fogadja el, akkor elindul a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás, amit harminc napon belül folytat le az NVB.
A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a bizottság ellenőrzi; az eljárás során a testület által kért adatokat minden állami szerv haladéktalanul köteles rendelkezésére bocsátani.
Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az NVB azt állapítja meg, hogy az EP-képviselő szándékosan elmulasztotta benyújtani vagyonnyilatkozatát, vagy abban szándékosan valótlanul közölt adatot, akkor a bizottság dönt a képviselő megbízatásának megszűnéséről. Abban az esetben, ha a képviselő megbízatásának megszűnését követően nem teljesíti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszörösével megegyező összegű bírságot kap.
A képviselő az NVB döntésével szemben felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Kúriához, amely a bizottság döntését nem változtathatja meg.
Az EP-képviselőknek az új szabályok alapján a törvény hatályba lépését követő 44 napon belül kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
A jogszabály legtöbb rendelkezése a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.
A jövőben tilos energiaitalt eladni 18 éven aluliaknak
A képviselők 174 támogató szavazattal, egyhangúlag elfogadták a gyermekek egészségének megőrzéséről szóló javaslatot, amelynek értelmében tilos tizennyolcadik életévet be nem töltött fiatalnak energiaitalt értékesíteni, illetve kiszolgálni.
A szabályozás megsértőire ugyanazok a szankciók vonatkoznak, mint az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék értékesítésére vonatkozó szabályok megszegőire.
A törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
Az indoklás szerint a 18 év alatti korosztályban folyamatosan növekszik az energiaitalt fogyasztók aránya, a közelmúltban készült felmérések szerint a középiskolás és felső tagozatos diákok 10 százaléka napi rendszerességgel fogyaszt energiaitalt. Az elmúlt években több száz olyan eset volt, amikor energiaital túlfogyasztása miatt fiatalok orvosi ellátásra szorultak.
A rendelkezésre álló szakértői álláspontok – Magyar Kardiológusok Társasága, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ – egybehangzóan állítják, hogy a fiatalok túlzott energiaital-fogyasztása szív- és érrendszerre gyakorolt hatása következtében jelentős veszélyt jelent az egészségre. Az energiaital és az alkohol együttes fogyasztása végleges károsodást okozhat a májban, a szívben és a vesében is – olvasható az indoklásban.
(MTI)
Fotó: MTI/Illyés Tibor
