A Papp László Ökölvívó Akadémia elnökét támadják régi és újkeletű büntetőügyek miatt.
Több mint ötven évvel ezelőtti erőszakos közösülési kísérlet, súlyos testi sértés, börtön, „brutálisként” emlegetett edzői módszerek: ezeket mind Szántó József szemére veti az a Privátkopó nevű hírportál, amelyik Kiss László ügyében is elindította az úszóedzőt végül maga alá temető hírlavinát. Ezúttal a hajdúszoboszlói Papp László Ökölvívó Akadémia elnöke, az olimpiai érmes bokszedző kényszerül magyarázatot adni, aki szinte kizárólag a Napló kérdéseire volt hajlandó válaszolni. A 75 éves mesteredző ellen jelenleg is zajlik egy büntetőeljárás, ám az ő verziója alapvetően eltér attól, amit a sértett fél a terhére ró.
Valóban megfogtam, de egy csókot akartam, semmi mást. Megbántam-e? Ha 18 éves lennék, és napokig az erdőben volnék egy kislánnyal, most is biztos kérnék tőle egy csókot!
– reagált Szántó József, a hajdúszoboszlói Papp László Akadémia elnöke, akiről a Privátkopó csütörtökön megírta: 1960-ban fiatalkorúként elítélték erőszakos nemi közösülés kísérelte miatt, majd három évvel később 10 és fél hónapot börtönben kellett töltenie, miután az említett bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés ideje alatt súlyos sérülést okozott egy verekedés során.
Ami az első bűncselekményt illeti, a Privátkopó szerint Szántó egy vele egykorú lánnyal erőszakoskodott a Hajdúbagos melletti erdőben, s bár nem történt közösülés, a földre teperte a nőt. A bokszedző – aki másfél évig a női válogatott mellett is dolgozott – elismerte, hogy rámenősebb volt a kelletnél, ugyanakkor megjegyezte: nem igaz a leteperés és a ruha sem került le senkiről.
A másik esetben több fiatal verekedett össze Monostorpályiban egy bálról hazafelé menet. Bíróság elé csak ő került. Azt mondja, a rivális 3-4 fős társaság bevárta őket a település határában. – Ha van egy jó ügyvédem, bizonyítani tudjuk, hogy nem mi kezdeményeztünk balhét a hajnali órákban egy idegen helyen, illetve jogosan védekeztünk abban a szituációban – hangsúlyozta a Naplónak pénteki beszélgetésünk során, hozzátéve: a büntetése valójában hosszabb időre szólt, de a Legfelsőbb Bíróság egy végzésben jogsértőnek mondta ki az ítéletet és azonnal szabadlábra helyeztette.
Eltérő verzió
Amikor a rács mögött töltött időszak tanulságairól kérdeztük, a beszélgetés során először és utoljára elérzékenyült. – Nem bántottak odabent, de hirtelen felnőttem és onnantól nem vonzottak a könnyelműségek. Természetesen nagyon zavart, hogy mindenben korlátoztak, hiszen előtte már eljutottam oda, hogy a barátokkal megigyunk az Aranybikában egy szimplát, ez akkor nagy szó volt. Nehezen tudtam elviselni, hogy olyasmiért zártak be, amiért mást nem. Bánt továbbá, hogy az imádott unokám most az újságból kell megtudja ezt. Ez az, amit rettenetesen sajnálok – tette hozzá.
Szántó József ellen jelenleg is zajlik egy büntetőeljárás súlyos testi sértés bűntett kísérletében. A Privátkopó alapján a bokszedző 2014 októberében autójával rádudált egy diót szedő 80 éves férfira Hajdúszoboszlón, többször meg is ütötte.
Ő maga vádlottként egészen másként emlékszik a történtekre, illetve a periratokat is elénk tárta. Mint rámutatott, az ügyész csak pénzbüntetés kiszabását indítványozta. – Edzésre mentem autóval, amikor lelassítottam az úttest közepén tébláboló férfi miatt. Rádudáltam, de a füle botját se mozdította. Közvetlen mellé érve lehúztam az ablakot és valóban nem irodalmi stílusban kérdeztem tőle, hogy mit keres az út közepén. Erre benyúlva megragadta a ruhámat, és akkor sem engedte el, amikor kértem. Tényleg azért akartam kiszállni, hogy kupán vágjam, de már a kocsiajtó kinyitása során megsérült az arcán, ezért onnantól nem állt szándékomban bántani. Sőt a vérző sebet látva a helyszínről sem akartam elmenni, nehogy segítségnyújtás elmulasztása miatt megüssem a bokámat – mondta az incidensről.
Szántót is „simázták”
A Privátkopó egy Csötönyi Sándornak, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnökének 10 évvel ezelőtt írott panaszbeadványából is idéz. A 2006 nyarán edzők és versenybírók által írott levélben egyebek mellett az áll, hogy Szántó a fegyelmi ügyeket nadrágszíjjal intézte. Mégpedig úgy, hogy a fiatalokat, elkövetőket és áldozatokat egyaránt elverette egymással.
A mesteredző a Naplónak ezt cáfolta, mint fogalmazott, ilyen véletlenül sem történt. Elismerte viszont, hogy a „szabadrúgás”, azaz amikor a vétőket fenékbe rúghatták a gyerekek, előfordult. Kérdésünkre kifejtette: a magyar sportberkekben az ilyesmi egyáltalán nem ment ritkaság számba. – Az adott klubbal először versenyző fiatalokat a társak „megsimázták”, vagyis a fenekére csaptak. A házi szabályok ellen visszatérően vétő vagy a tréninget elhanyagoló sportolókat az edzők inkább a gyerekekkel, társakkal verették el, minthogy saját maguk ütöttek volna. Én sem vertem meg gyereket soha, ezt nem tartottam volna korrektnek. Ám azt osztom, hogy egy jó időben érkező pofon javára válhat a versenyzőnek – közölte Szántó József.
