A legfrissebb felderítési adatok szerint Ukrajna irányából próbálkoznak a migránsok Európába jutni, de a román határon is fel kell készülni a fokozott megjelenésükre – mondta ma a honvédség vezérkari főnöke a Debreceni Egyetemen. Benkő Tibor vezérezredes a Bölcsészettudományi Kar meghívására érkezett az egyetemre, és tartott előadást a tömeges menekülthullám kezeléséről.
Jelentős utánpótlás
Jelenleg nagyjából 24 és fél millió belső menekült van Európa közelében, akik egyelőre a saját országukon belül mozognak, de mivel szeretnének ők is biztonságban élni, így bármikor elindulhatnak a kontinens felé – hangzott el az előadáson. A Honvéd Vezérkar Vezérkari főnöke szerint komoly kockázatot jelent, ha az országba mindenféle ellenőrzés nélkül csak úgy beléphetnek olyanok, akikről nem lehetett tudni, pontosan kik, honnan és milyen céllal érkeztek. Benkő Tibor hozzátette: a magyar-szerb és a magyar-horvát határon épített ideiglenes biztonsági határzár csak a zöldhatár lezárását jelenti. A kijelölt határátkelőhelyeken továbbra is bárki beléphet, aki ezt törvényes keretek között teszi, és igazolja magát. A vezérezredes szerint nem lehet az országba 10 ezreket, sőt 100 ezreket igazolatlanul beengedni, akik vélhetően olyan helyekről érkeznek, ahol erőszakos események, háború dúl. Ennek ugyanis komoly biztonsági kockázatai vannak.
A katona is ember
-Ugyanakkor a katona is ember. Őt is megrázza, amikor anyukát lát a kisgyermekeivel érkezni, neki is összeszorul a szíve. De néznie kell a dolgok másik oldalát is. Végig kell gondolnia, mire lehet számítani hosszú távon, ha tömegével engedünk be az országunkba és Európába olyan embereket is, akik adott esetben új társadalmi rendet akarnak teremteni, nem pedig beintegrálódni. Az 1956-os események idején a magyarok külföldre menekülését nem lehet a mostani helyzettel teljesen azonosítani. Az akkor elmenekült honfitársaink beintegrálódtak a fogadó országba, nem akartak új rendet teremteni. Magyarországnak és Európának megvannak a saját értékei. Át kell gondolni, hogy fel akarjuk-e ezeket adni. Természetesen mindenkinek joga van változtatni. De a kölni események és a német menekülttáborokban történt incidensek intő jelek lehetnek – mondta Benkő Tibor.
Megint jönnek, nem kopogtatnak
A vezérkari főnök szerint nem lesz tartós a jelenlegi, viszonylag nyugodt helyzet a határon, ismét növekedni fog a migránsok száma. Arra lehet számítani, hogy más országok is lezárják a határaikat, az érkezők pedig új útvonalakat keresnek. A legfrissebb felderítési adatok nem túl bíztatóak. Azt mutatják, hogy Grúzia-Oroszország-Ukrajna útvonalon a Fekete-tenger irányából várható az újabb migránshullám. Így fel kell készülnünk, hogy a magyar-román és a magyar-ukrán határon is megjelennek a migránsok, sőt az ukrán-szlovák és a lengyel határ is érintett lehet – hangzott el az előadáson.
Iszlám Állam a szomszédban?
A migráció a terrorveszély fokozódását is jelentheti, küzdeni kell az Iszlám Állam jelentette fenyegetés ellen is – mondta Benkő Tibor, hozzátéve: két napja gyűltek össze Kuvaitban 30 nemzet vezérkari főnökei. Olyan országoké, akik fegyveres erőkkel is küzdenek az Iszlám Állam nevű terrorszervezet térnyerése ellen. Ezen a konferencián bemutattak egy térképet, amely szerint a balkáni országokban is terjeszkedne az iszlám szervezet. Ez pedig már itt van a szomszédunkban, így a fenyegetés valós, és azt komolyan kell venni – jegyezte meg a vezérkari főnök. Szerinte a migráció okozta válságot nem lehet Európában megoldani. A kiút csakis az lehet, hogy olyan feltételeket kell teremteni az érintett országokban, hogy ne akarjanak onnan elvándorolni az emberek. A Magyar Honvédség jelenleg is több válsággócban teljesít szolgálatot, hogy hozzájáruljon az ottani állapotok rendezéséhez, és a lakosság helyben maradásához – hangzott el az előadáson.
Majd megvéd a NATO?
Benkő Tibor szerint ez nem egészen így működik. Bár valóban létezik kollektív védelem is, de minden nemzetnek kötelessége saját maga védelméről gondoskodni. A NATO haderejét a szövetséges tagállamok képessége és ereje alkotja. Ha ezek gyengék, az egész szövetség gyenge lesz. A vezérkari főnök úgy véli, hibás az európai taktika, amely nem visszafordítja, hanem behozza a kontinensre a migránsokat. Most ebben némi fordulat látszik, amikor Törökországban szeretnék tartani a menekülteket, illetve a NATO is küldött tengeri járőröket a bajba jutott migránsok kimenekítésére. Ez azonban nem egy drasztikus fellépés, mivel a NATO igyekszik diplomatikus és demokratikus megoldásokat választani, amik nem feltétlenül a leghatékonyabbak. Benkő Tibor szerint ezért fontos a nemzetek önállósága, és a nemzeti szintű gyors fellépés, mert a sok tagállam bevonásával, hosszas tanácskozások után született, mindenkinek megfelelő kompromisszumos döntések nem mindig hatékonyak, amikor gyorsan kell cselekedni.
Nemzeti szintű feladatok
Az előadáson elhangzott: 2012-ben készült el a Nemzeti Biztonsági Stratégia, illetve az erre épülő Nemzeti Katonai Stratégia. Azonban olyan gyorsan változnak az események, hogy szükség lenne ezek átdolgozására a tömeges bevándorlás miatt – mondta a vezérkari főnök. Ez eddig nem történt meg, de törvényi módosítások voltak, amelyek értelmében a Magyar Honvédség békeidőben is felléphet az államhatár rendje elleni cselekedetek esetén. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például katonák biztosítják a határ őrzését végző rendőröket, közösen járőröznek és látnak el határrendészeti feladatokat. Az önmagában még nem elég, hogy megépült a 2-3 soros műszaki határzár. Azt éjjel-nappal ellenőrizni is kell, hiszen bármikor átvághatják, vagy bármilyen más behatolási kísérlet lehetséges – hangzott el az előadáson. Jelenleg 1500-an dolgoznak a határ védelmén, munkájukat éjjel is látó, pilóta nélküli repülők segítik, amelyek szintén folyamatosan pásztázzák a környéket. Benkő Tibor szerint szükség is van a szigorú határőrizetre, hiszen az utóbbi egy hónapban ismét elkezdett nőni az országba illegálisan belépők száma. Ezért a Magyar Honvédség tovább erősíti és bővíti a határ menti feladatokat.
Kenyeres Attila
