2018 és 2022 között 8,5 százalékkal, csaknem 8,5 millió órára nőtt a halászati tevékenységgel töltött idő az ócánok nyílt vizein – derült ki a Greenpeace új jelentéséből, amely az óceánokat fenyegető veszélyekről készült.
A tanulmány friss adatokat tartalmaz a túlhalászatról, szennyeződésekről, a mélytengeri bányászat várható hatásairól. Emellett felvázol egy politikai ütemtervet is arról, hogyan lehet 2030-ig az óceánok 30 százalékát védetté nyilvánítani az óceánvédelmi egyezmény alapján, amelyről márciusban állapodtak meg a világ vezetői – olvasható a Greenpeace Magyarország keddi közleményében. A jelentés előszavát Callum Roberts írta, akinek úttörő modellezési módszerei alapján készült a zöldszervezet által még 2019-ben kiadott 30×30: A Blueprint for Ocean Protection című tanulmánya.
Az új elemzés friss adatokat tartalmaz a nyílt vízi halászat alakulásáról is. Eszerint 2018 és 2022 között 8,5 százalékkal, csaknem 8,5 millió órára nőtt az óceánok nyílt vizein a halászati tevékenységgel töltött idő, ráadásul ez a szám a megóvandó területeken is 22,5 százalékkal nagyobb, mint korábban. “A tendenciák tehát azt mutatják, hogy a valóságban pont az ellenkezője történik, mint amit az óceánvédelmi egyezményben meghatároztak” – figyelmeztetnek a jelentésben, amely részletesen ismerteti azt is, hogy az óceánok felmelegedése, elsavasodása, szennyezése egyre nagyobb terhet ró a tenger élővilágára. A jelentés világossá teszi, hogy a politikusoknak azonnal cselekedniük kell.
“Az óceánvédelmi egyezmény történelmi jelentőségű győzelem volt a természet számára, de ahogy a jelentésünk is alátámasztja, a tengeri élővilágot fenyegető veszélyek napról napra súlyosbodnak. Az egyezmény hatékony eszköz óceánjaink védelmére, de csak akkor, ha a kormányok sürgősen ratifikálják és ezzel működőképessé teszik. Emellett ki kell jelölniük a védett területeket, ahol helyreállhat és gyarapodhat a tengeri élővilág” – hansúlyozza a közleményben Chris Thorne, a Greenpeace tengervédelmi kampányának munkatársa. A Greenpeace Jane Fonda színésznő, Camila Cabello énekesnő és a színész Simon Pegg közreműködésével egy kétperces animációs kisfilmet is készített, amely a tengeri élővilág pusztítását mutatja be.
A jelentés szerint jelenleg a nyílt tengerek kevesebb mint 1 százalékát védik megfelelően, és ahhoz, hogy 2030-ra a világ óceánjainak 30 százaléka védett legyen, évente körülbelül 11 millió négyzetkilométernyi tengeri területet kell megóvni a pusztítástól. “Az ENSZ óceánvédelmi egyezménye alapján kijelölt védett és fokozottan védett övezetek megoldást jelentenek majd a tengerek válságos helyzetére. Biztonságos menedéket nyújtanak a tengeri élővilág számára és segítenek a halállományok helyreállításában” – emelik ki.
Az ökológiai jelentőségük alapján a Greenpeace három nyílt tengeri területet javasol elsőként védetté nyilvánítani: a Csendes-óceán északnyugati részén található Emperor-fenékhegyvidéket, a Sargasso-tengert és az Ausztrália és Új-Zéland közötti Lord Howe-hátságot. “Talán vannak, akik úgy gondolják, hogy Magyarországnak nincs tengere, így nincs oka beleszólni a tengerekkel kapcsolatos politikai döntésekbe. Csakhogy ez egyáltalán nem így van. Minden második lélegzetünket az óceánoknak köszönhetjük, mert az oxigén felét a tengerek apró növényei, az úgynevezett fitoplanktonok termelik. A tengerek szennyezése sem független tőlünk. A műanyag hulladék 80 százaléka a szárazföldek belsejéből kerül a tengerekbe a folyók és a szél útján. A Duna például naponta 4,2 tonna műanyag hulladékot szállít a Fekete-tengerbe” – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője. A zöldszervezet nemzetközi petícióban követeli, hogy az országok haladéktalanul ratifikálják az ENSZ ócenávédelmi egyezményét és jelöljenek ki védett óceáni övezeteket.
(MTI)
