Egységes üzleti preferenciális rendszer bevezetésére tett javaslatot 2027. január 1-jétől az orosz Távol-Kelet és az Északi-sarkvidék számára Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, a tizedik alkalommal megrendezett Keleti Gazdasági Fórumon.
“Most, sikeres tapasztalatok alapján, azt javaslom, hogy tegyünk meg egy kardinális lépést, nevezetesen azt, hogy zökkenőmentesen, a jelenlegi befektetők feltételeinek megőrzése mellett, az egész Távol-Keleten és az Északi-sarkvidéken egységes preferenciális rendszert vezessünk be az üzleti élet számára” – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
Az egységesítésre vonatkozó elképzelést a keleti régiók fejlesztéséért felelős minisztérium, valamint a Távol-Kelet és Északi-sarkvidék Fejlesztésének Társasága dolgozta ki. Preferenciális elbánásban olaj- és gázkitermelési projektek, valamint az adóköteles és pénzügyi tevékenységek részesülnek.
Az orosz elnök a XXI. század prioritásának nevezete Oroszország számára a távol-keleti térség és Szibéria fejlesztését. Elmondta egyebek között, hogy az orosz Távol-Kelet bruttó regionális terméke 10 év alatt több mint megduplázódott, 4 billió rubelről 11 billióra nőtt, ugyanebben az időszakban a szén- és aranykitermelés csaknem 1,7-szeresére nőtt.
Putyin szerint a Távol-Keleten található szénkészletek 900 évre elegendőek. A kormány feladatának nevezte, meg hogy jóváhagyja a térség 2036-ig a tartó, fejlesztési stratégiáját.
Az elnök által ismertetett prognózis szerint a BAM és a Transzszibériai vasút szállítási kapacitása 2032-ben eléri másfélszerese lesz az idei szintnek. A régió jelenlegi kikötői kapacitása a jelenlegi évi közel 380 millió tonnáról 2030-ra további 115 millió tonnával fog növekedni.
Bejelentette, hogy jövőre megnyitják az Oroszországból a Tumanja folyón Észak-Koreába vezető hidat és újabb hidak építését tervezik, valamint a kétoldalú közvetlen légi összeköttetés fejlesztését.
Feladatként nevezte meg a Szentpétervártól Vlagyivosztokig vezető transzarktikus közlekedési folyosó fejlesztését, valamint azt, hogy kedvező életkörülményeket teremtsenek a Távol-Keleten.
Közölte, hogy a népességelvándorlás tendenciáját fokozatosan sikerül megfordítani, kilenc éve folyamatosan nő a 20-24 éves fiatalok beáramlása és hogy az átlagfizetés a régióban tíz év év alatt 2,5-szeresére nőtt, meghaladva a 100 ezer rubelt (mintegy 415 ezer forint).
A nemzetközi kapcsolatokról szólva azt mondta, hogy Oroszország nem fordult el kizárólag a Kelet felé és soha nem utasította el az együttműködést azokkal az országokkal, amelyek kapcsolatokat akarnak vele kiépíteni.
Elmondta, hogy több olyan országnak a vállalatai, amelyeknek kormányzati szinten problémáik vannak Oroszországgal, nem távoztak az orosz piacról, sőt, bővíteni szeretnék a jelenlétüket. Putyin szerint azok az európai vállalatok, amelyek politikai okokból távoztak az orosz piacról, veszteségeket szenvedtek el, és most alig várják, hogy visszatérhessenek.
Az elnök kitért az orosz gazdaság lehűlése és a magas jegybanki alapkamat közötti összefüggés kérdésére. Azt mondta, hogy az alapkamat hirtelen csökkentése áremelkedéshez vezethet.
Azt hangoztatta, hogy a központi bank az infláció ellen küzd, és megpróbál visszatérni szükséges legfeljebb 4-5 százalékos mutatókhoz.
Azt hangoztatta, hogy az orosz gazdaságának a magas fizetéseken alapulnia. Elmondta, hogy Oroszországban a szegénység szintje 2014 és 2024 között 11,3 százalékról 7,2-re csökkent.
(MTI)
Fotó: illusztráció
