Saját nemesítésű gabonákból, adalékanyag nélkül, kizárólag kovásszal készít egészséges kenyeret a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központja.
Hajnalban keltek, gyúrtak, dagasztottak az a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertudományi Intézet munkatársai, hogy reggelre ropogósra süljenek azok a cipók, melyeket először csütörtökön, a X. Táplálkozástudományi Konferencia résztvevői kóstolhattak meg Debrecenben. A kiváló rozs és tritikálé alapanyagot a Karcagi és a Nyíregyházi Kutatóintézet szakemberei nemesítették, az Agrárműszerközpont pedig meghatározta lisztek beltartalmi értékeit.
A Varna névre keresztelt rozsfajtából őrölt liszt rostokban igen gazdag, kevesebb zsírt és több ásványi anyagot tartalmaz, mint más kenyérgabona. Gyakori fogyasztása kedvezően befolyásolja az anyagcserét és csökkenti a koleszterin szintet, elősegíti a bélmozgásokat, így az emésztést serkenti, megelőzhető vele a székrekedés. A rozs kissé savanykás ízt és jellegzetes barna színt kölcsönöz a kenyérnek.
A rozs mellett három tritikálé fajtából is készült cipó. A tritikálé a búza és a rozs keresztezésével létrehozott szemes gabonaféle, és szintén a beltartalma miatt jelentős, fehérjetartalma magasabb a búzáénál. A Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetében nemesített Berek és Titán nevű tritikáléfajták fehérjetartalma eléri a 13,5-14 %-ot, így nagyon jó minőségű kenyérlisztet adnak. A Nyíregyházán nemesített Szabolcs pedig a legkiválóbb sütőipari tulajdonságokkal rendelkező fajta, fehérjetartalma eléri akár a 14,5%-ot is, ami a vizsgált fajták között a legmagasabb érték.
A belőlük sütött cipók nemcsak rendkívül ízletesek, de az egészségünkre is jótékony hatással vannak. Magnéziumtartalmuk magasabb, mint a hagyományos búzaliszté, ami nélkülözhetetlen az izomzat és az idegrendszer megfelelő működéséhez, valamint fontos szerepet játszik a szív munkájában is. Magas E vitamin tartalma pedig véd a szabad gyökök károsító hatásától, így hozzájárul az öregedési folyamatok gátlásához.