Megelőzhető-e és, ha igen, hogyan a fiatalkori stroke? Többek között erre a kérdésre is választ kaptunk Dr. Szabó Nikolettától, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának adjunktusától, aki kiemelte: napjainkban egyre több fiatal kap stroke-ot és felejt el járni, beszélni, vagy épp képtelen lesz arra, hogy tanuljon vagy dolgozzon. A megelőzés azonban az életmódban rejlik.
– Fiatalkori stroke-ról, a 18 és 59 év közöttiek körében beszélünk. Sajnos az, hogy ki, milyen életmódot folytat, nagymértékben befolyásolja azt is, hogy milyen az egészségi állapota. Az elmúlt évtizedekben nagyot romlott az emberek egészségi állapota, a helytelen életmód folytatása miatt, ami azt is jelenti, hogy ma a világban, minden ötödik percben valahol, valaki stroke-ot kap. Az elszenvedők nagyrésze nem éli túl az agyi infarktust vagy élete végéig maradványtünetekkel küzd. Az elhízás, a cukorbetegség, a kezeletlen magas vérnyomás az, ami fiatal kórban is többnyire stroke-hoz vezet – kezdte gondolatait Dr. Szabó Nikoletta, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinika adjunktusa.
Mint ismertette: a fiatalok körében az arányok megegyeznek, vagyis a férfiak és a nők körében is egyre gyakoribb sajnos a stroke, mely leggyakrabban érelzáródás következtében alakul ki. Kisebb részben találkoznak csak agyvérzéssel.
– Az első tünetek gyakran észrevehetetlenek, zsibbadás, szédülés vagy épp homályos látás formájában jelentkeznek, ami valljuk be, ma már sokszor, a hétköznapjaink része. Nagyon fontos azonban, hogy csak akkor tudnak a szakemberek a páciensen segíteni, ha ő az első néhány órában, maximum az első 24 órában orvoshoz fordul. Attól függően, hogy egy kis ér záródik-e el, vagy nagyobb ér záródik el, határozzuk meg a kezelést. Előbbinél vérrögoldó kezelést alkalmazunk, utóbbinál katéteres úton egy trombektómiának nevezett eljárással távolítjuk el a vérrögöt. Ehhez előbb fel kell mérnünk, képalkotók segítségével, hogy mi áll a háttérben. Nem mindegy ugyanis, hogy agyvérzésről vagy érelzáródásról van szó. Iszkémiás stroke-ról ugyanis akkor beszélünk, amikor bekövetkezik a vérellátás hirtelen megszűnése az agy egy területén és a fellépő oxigénhiány következtében elhal az agyszövet egy része – emelte ki a szakértő.
A maradványtünetek attól függnek azonban, hogy mennyire sérült meg az agy az érkatasztrófa bekövezésekor. A jobb félteke felelős ugyanis a mintázatok és formák felismeréséért, az arcvonásokra való emlékezésért, a művészetek értékeléséért, a humorért, a zenéért, a táncért, a képzelőerőért és a téri képességekért. A bal félteke pedig a beszélt és az írott nyelv, a logika, a számolási képességekért és az elvont, tudományos fogalmakért. Az agy jobb féltekéje irányítja a test bal oldalát, a bal pedig a test jobb oldalát. A két agyfélteke nem azonos módon működik.
– Életkortól függetlenül mindenkinek érdemes felderítenie azt, hogy a felmenői között akadt-e olyan személy, akinél bekövetkezett az agyvérzés vagy érelzáródás. A rizikófaktorokat már említettem, így tehát fontos, hogy ügyeljünk arra, hogy ha magas vérnyomással, magas vérzsírszinttel, elhízással vagy cukorbetegséggel, esetleg más, krónikus betegséggel küzdünk, akkor az a megfelelő módon legyen kezelve, ne hogy plusz kockázati tényezőként szolgáljon. Illetve, ha tudjuk, hogy a felmenőink között sajnos volt olyan, aki elszenvedője volt a stroke-nak, akkor az életmódunkon, minél hamarabb igyekezzünk változtatni. Dohányzás, alkohol fogyasztás elkerülése, az egészségtelen ételek kiiktatása, a mozgás beiktatása, és a stresszmentesebb élet, valamint a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel segíthet a megelőzésben – hangsúlyozta a doktornő.
Dr. Szabó Nikoletta elmondta: a páciensek a stroke bekövetkezése előtt gyakran fertőzéses tüneteket produkálnak, lázasak, így jelenleg többek között azt is vizsgálják, hogy az efféle gyulladásos tünetek szerepet játszanak-e a stroke bekövetkeztében. Emellett egyre több vérrögeltávolító eszköz és vérrögoldó kerül piacra, amely hatékonyabbá teheti a kezelést.
– Miután megtörtént a baj, a szekunder prevenció az, amire a legnagyobb hangsúlyt fektetjük, vagyis megpróbáljuk felderíteni, kezelni vagy visszaszorítani a stroke okát. Ezekre ma már kiváló terápiák vannak. Ezen felül nagy hangsúlyt fektetünk a pos-stroke depresszióra is. Ebben pszichológusok és, ha szükséges gyógyszerek vannak a beteg segítségére. Az egyik legfontosabb viszont nem más, mint a családi háttérről való biztosítása a betegnek. Ha egy támogató, türelmes, segítőkész közeg áll ugyanis mögötte, akkor sokkal gördülékenyebb lesz majd számára, hogy újra megtanuljon járni, beszélni, enni, inni és úgy összességében létezni. Ez egy hosszú út, amelyen kis, apró célokat érdemes kitűzni, nekünk, orvosoknak is és a családnak is – zárta a beszélgetést, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinika adjunktusa.
Fotó: Frank Yvette
