A szántóföldeken zöldell az őszi vetés, a gyümölcsfák virágba borultak, sőt, akad olyan is, amin már gyümölcsöket is látni. A méhek szorgosan dolgoznak, az emberek pedig már a veteményeskertekben is napról-napra egyre többet munkálkodnak. Ám a tavaszi vetést megnehezíti ez az igen szélsőséges időjárás. Arról, hogy miként hat a korai tavasz a mezőgazdaságra, Hupuczi Júliát, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar főiskolai docensét, dékánhelyettesét, geográfust kérdeztük.
Milyen gondokat okoz a mezőgazdaságban a korai tavasz?
Az egyik legnagyobb probléma a korai tavasszal, hogy sokkal hamarabb megindul a vegetáció. Igaz ez az ősszel elvetett gabonákra, a gyümölcsfákra és az évelő növényekre is. Létezik ugyanis egy úgynevezett bázishőmérséklet, ami azt a hőmérsékleti pontot jelenti, ahol a növényi életfolyamatok aktiválódnak. Ez az a pont, ahonnan megindul a növények fejlődése. Minél korábban elérjük ezt a bázishőmérsékletet (és az elmúlt években egyre korábban sikerült ezt elérni) a növények kikerülnek nyugalmi állapotukból, elkezdenek fejlődni, ám ezt követően rendszerint beköszönt egy lehűlés, ami kárt okoz ebben a fejlődésben. A másik legnagyobb probléma, hogy a korai tavasszal és felmelegedéssel általában a csapadékhiány is együtt jár. A növények fejlődéséhez azonban csapadékra van szükség. A gyümölcsfák és az évelők ugyan tudnak vizet felvenni, ám az ősszel elvetett gabonák nem biztos, hogy begyökeresedtek annyira, hogy a talaj mélyéről vizet vegyenek fel, pláne akkor, ha az folyamatosan fogy a talajból. A Dél-Alföldön idén egy hónappal a megszokottól előbb indult el a vegetáció fejlődése és vele együtt, mindkét probléma jelen van.
Az a mennyiségű csapadék, amely az elmúlt napokban esett és az előttünk álló napokban esni fog, legalábbis az előrejelzés szerint, segítség lehet?
Az előrejelzések alapján a Dél-Alföldön nem lesz kiemelkedő a csapadékmennyiség, így sajnos nem. De természetesen enyhíti a problémát. Azt is érdemes kiemelni, hogy ha egyszerre esik le sok eső, az kifejezetten káros. A csapadék ugyanis összetömöríti a felszínt, eliszapolja a talajt, így a víz nem tud beszivárogni. Csendes, áztató esőre volna szüksége a földeknek, ebből viszont már évek óta nagyon kevés van.
A korai tavasz milyen minőségbeli romlást hoz majd a gabonák, gyümölcsök és zöldségfélékben?
Erről azt gondolom, hogy még korai beszélnünk, ugyanis az még nem látszik, hogy milyen lesz az előttünk álló két hónap, ami a mezőgazdaságban meghatározó. Ha kevés lesz a csapadék, és nagy lesz a meleg, akkor biztosan kevesebb gabonával, zöldséggel és gyümölccsel kell számolnunk idén és ez bizonyos mértékben minőségi romláshoz is vezet. Egyelőre a vízhiány a felső talajrétegeket érinti. Ez inkább a tavaszi vetést nehezíti.
És a méhészetre milyen hatást gyakorol a korai tavasz?
Itt is az a kérdés, hogy mi van akkor, ha az előttünk álló időszakban kevés lesz a csapadék. A tartós vízihiány miatt ugyanis a növények gyorsabban elvirágoznak. Vagy az is lehet, hogy nem is tudnak kivirágozni, mert nem lesz hozzá elegendő csapadék. Ez pedig azzal jár, hogy a vadon beporzók nem találnak majd megfelelő mennyiségű, minőségű virágot. A házi méhek esetében a méhészek ilyen esetben rátáplálnak cukros vízzel, hosszabb távon azonban köztudott, hogy ez nem megoldás. A vadon élő beporzóknak óriási szerepük van a mezőgazdaságban, így komoly problémát okozhat, ha ők nem találnak megfelelő mennyiségű és minőségű virágos növényt maguknak.
Mit tud tenni ilyenkor egy termelő? A legtöbben ugyan öntözésbe kezdenek, de ez nem annyira gazdaságos.
Néhány napja tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Abban az esetben, ha ezt a Belügyminisztérium jóváhagyja, vízjogi engedély nélkül lehetősége lesz a termelőknek az öntözésre. Természetesen ilyenkor meg van határozva a víz mennyisége és a terület nagysága is. Ugyanakkor az öntözésről tudni kell, hogy ez csak egyfajta vízkijuttatás, ami nem összehasonlítható a csapadékkal. Hogy miért? Azért, mert ha esik az eső, az ég felhős, a felhők leárnyékolják a direkt sugárzást, csökken a hőmérséklet és a hulló csapadék miatt, csökken a talaj hőmérséklete is, ezáltal nő a páratartalom. Ezek együttesen segítik azt, hogy a növények megfelelő tempóban tudjanak vizet felvenni, ezáltal fejlődni. Öntözéskor az összes ilyen tényező hiányzik, csak és kizárólag vizet juttatunk a talajba. Ezzel azonban, a direkt sugárzás nem csökken, a nap süt, a levegő hőmérséklete magas, a talaj hőmérséklete magas, a páratartalom viszont alacsony. Ez pedig megnehezíti a növények számára a vízfelvételt. Tehát az öntözéssel még nem lesz optimális a növény vízellátottsága. Az öntözés, abban az esetben, ha aszály van, arra jó, hogy életben tartsa a növényeket. A Dél-Alföldön viszont lehet, hogy még erre is kevés.
Mindez a klímaváltozásnak köszönhető? Ha igen, akkor mi várható a jövőre nézve a mezőgazdaság területén?
Igen, ez annak köszönhető. Ezáltal azt tudom mondani, hogy a szélsőségek biztos erősödni fognak. Már most is elég erősen jelen vannak, de a későbbiekben még inkább érezhetővé válnak. Igaz ez az átlaghőmérsékletre, és a csapadék mennyiségére is.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
