A tejtermelő állattartás gazdaságosságáról jelentettek meg interdiszciplináris tanulmányt az SZTE agrártudományi és informatikai kutatói az Animals című szaklapban. Az öt szerző közül kettő doktorandusz.
„Agyrém, hogy érzelmi alapon döntünk a selejtezésről!” Ezzel a felkiáltással fordult a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar docense, Mikó Edit az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Számítógépes és Optimalizálási Tanszéke kutatóihoz.
– A két tudományterület együttműködésének egyre nagyobb létjogosultsága lesz a precíziós technológia bevezetésével és a mesterséges intelligencia térnyerésével az állattenyésztésben is. De úgy is mondhatnám, hogy az én kutatási témám miatt született a legutóbbi cikk – jelentette ki mosolyogva a publikáló kutatók névsorának élén álló két doktorandusz közül Tóth Violetta. – A doktori iskolában követelmény, hogy a doktorandusznak legyen minimum egy idegen nyelven megjelent cikke, melyet impaktfaktoros lapban kell közölni, illetve a doktorjelöltnek minimum egyszer első szerzőként kell szerepelnie.
„A tejtermelő gazdaságok jövedelmezőségének optimalizálása: A vemhesülési arány és a selejtezési döntés hatása” címmel jelent meg Tóth Violetta, Heinc Emília, Mikó Edit, Csendes Tibor és Bánhelyi Balázs tanulmánya az Animals című szaklapban. A szerzők közül ketten az agrártudomány, hárman az informatika kutatói.
– A doktori disszertációm témája a selejtezési okok vizsgálata nagyüzemi tejtermelő tehenészetében. A hazai Holstein-fríz állománynak a jelenlegi átlag laktációja alapján a teheneket a második ellés után leselejtezik. Ez nagyon rövid hasznos élettartamnak számít! Ezért kezdtem el vizsgálni a döntés hátterét – tette hozzá Tóth Violetta. – Az alapkérdésem: ha nem vemhesül a tehén, akkor meddig optimális termelésben tartani. Különböző paramétereket vizsgáltunk. Például a termékenyítés és a sikeres vemhesülés számának a tejtermeléssel kimutatható kapcsolatát.
Élő állatok és hat nagy magyarországi szarvasmarha-telep húsz év információit tartalmazó adatsorával, szimulációs módszerrel dolgozott a kutatócsoport. A növekvő vemhességi rátának a jövedelmezőségre gyakorolt hatását vizsgálták.
– A precíziós állattenyésztés lényege, hogy úgy tudunk az egyedekről dönteni, hogy fölhasználjuk sok-sok állattartó telep adatait. Az adatok nem pusztán számok, ha összefogunk az informatikusokkal – fogalmazott Mikó Edit.
Az SZTE agrártudománnyal és informatikával foglalkozó kutató által kidolgozott döntéstámogató rendszer alkalmazható lesz a gyakorlatban, de a modellt mindig rá kell igazítani az adott szarvasmarha-telepre. Az SZTE Mezőgazdasági Kar kutatói szakmai fórumokon mutatják be az eredményeiket, hogy eljusson az új módszer lehetősége a gazdálkodókhoz.
További részletek és összefüggések: az SZTE hírportálon.
(SZTE)
Fotó: SZTE/Kovács-Jerney Ádám
