A Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány 23. alkalommal rendezte meg a Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozóját Szegeden. Az esemény tudományos konferenciáján az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban mintegy 750-en hallgatták meg Martin Chalfie, amerikai Nobel-díjas neurobiológus, Shahrokh Shariat, Bécsben élő iráni urológiai onkológus, és Ole Petersen, dán származású brit fiziológus előadását. A konferenciát a Nemzeti Tudósképző Akadémia programját támogató Kulturális és Innovációs Minisztérium nevében Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár is köszöntötte.
A Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozóinak 2012 óta kialakult hagyománya, hogy a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány által létrehozott Nemzeti Tudósképző Akadémia program középiskolás diákjai és egyetemi hallgatói előadásokat hallgatnak meg élenjáró vagy Nobel-díjas kutatóktól és részt vesznek közös laborgyakorlatokon.
Idén télen 62 középiskola mintegy 480 diákja jött el a konferenciára. A Nemzeti Tudósképző Akadémia négy egyetemi képzési helyszínéről, a Szegedi Tudományegyetemről, a Debreceni Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről és a Semmelweis Egyetemről pedig mintegy 180, élettudományok iránt elkötelezett egyetemista, többnyire gyógyszerész-, biológus- és orvostanhallgatók vett részt a találkozón, a kutatói életpálya megvalósításában őket támogató mentoraikkal, junior mentoraikkal együtt. Az előadásokat összesen mintegy 750 fő hallgatta meg.
A találkozón Prof. Dr. Hegyi Péter és Prof. Dr. Varró András, a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány programigazgatója és az alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a program fő támogatójának számító Kulturális és Innovációs Minisztérium nevében Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár beszélt elismerően a tudósakadémiáról:
– Az akadémia megalapítása óta a magyar oktatási és tudományos ökoszisztéma sarokkövévé vált. A közép- és felsőoktatás, valamint az egyetemek és kutatóintézetek közötti együttműködés azt biztosítja, hogy diákjaink ne csak tanuljanak, hanem sikeresen bontakoztassák ki tudományos törekvéseiket. Ma ezt az erőfeszítést ünnepeljük: több mint 220 középiskola, 100 tanár és 3000 diák vesz részt az akadémia középiskolai programjaiban. Egyetemi szinten pedig több mint 200 mentor és 100 hallgató dolgozik aktívan a magyar tudomány jövőjének építésén.
Bódis László úgy vélte, Magyarország tudományos alapjai kiemelkedőek: 12 magyar származású Nobel-díjasunk van, és ezzel a világon az egy főre jutó Nobel-díjasok számában a 11. helyen állunk, miközben népességszámban a 96-ik, és GDP-nk alapján a 47-ik helyen állunk. Az innovációs teljesítménnyel azonban Magyarország a 36. helyet foglalja el a világon. Az államtitkár szerint az ország az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a kutatás és fejlesztés terén. Az elmúlt évtizedben megháromszorozta a K+F beruházásokat, amelyek tavaly meghaladták az 1000 milliárd forintot. A kutatók és fejlesztők száma több mint kétszeresére nőtt, a doktori hallgatók száma pedig az elmúlt öt évben több mint 80 százalékkal emelkedett.
Az innovációs államtitkár az európai uniós versenyképességért aggódva még fontosabbnak nevezte a tudomány, a kutatás és innováció összekapcsolását, amiben döntő szerepet játszik a tehetségek támogatása és a következő generáció erősítése; erre a Selye János Diáklabor-hálózatot hozta még fel pozitív példának.
A Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozóját a Szegedi Tudományegyetem nevében Prof. Dr. Széll Márta stratégiai rektorhelyettes köszöntötte. Elmondta, hogy a szegedi egyetemnek, úgy is mint a régió vezető klinikai központjának kiemelkedő jelentőséggel bírnak az orvostudományi és a biomedikai kutatások:
– Naponta viseljük annak súlyos felelősségét, hogy biztosítsuk a dél-magyarországi régió polgárainak egészségét, és sok esetben megmentsük életüket. Ez a mélyreható kötelesség arra ösztönöz minket, hogy szorosan kövessük a legújabb tudományos innovációkat, és gondoskodjunk arról, hogy azok a lehető leggyorsabban gyakorlati alkalmazásba kerüljenek.
Prof. Dr. Széll Márta hangsúlyozta, hogy a szegedi egyetem büszke két Nobel-díjasára, akik mindketten az élettudományok területén érték el eredményeiket: Szent-Györgyi Albert 1937-ben első magyarként kapott Nobel-díjat a C-vitamin szerepének felismeréséért és a citrátkör számos komponensének azonosításáért, Karikó Katalin professzor pedig első magyar női Nobel-díjasként az mRNS-technológiával kapcsolatos úttörő kutatásaival új utakat nyitott meg a COVID-19 világjárvány leküzdésében és számos más terápiában.
– Kedves Diákok! – fordult a fiatal hallgatóság felé Prof. Dr. Széll Márta. – Az önök jelenléte inspiráció forrása mindannyiunk számára. Mélyen megnyugtató látni, hogy az itt jelenlévő következő generáció, tele tehetséggel és elkötelezettséggel készen áll arra, hogy folytassa a munkát, amelyet elkezdtünk.
A Nemzeti Tudósképző Akadémia programjában részt vevő egyetemek képviselői után Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, nemzetközi hírű idegtudós szólt a fiatalokhoz. A 2002-ben a szervfejlődés és a programozott sejthalál felfedezéséért orvosi Nobel-díjat kapott Sydney Brenner biológus-genetikust hozta fel példaként, aki fő inspirációja volt az öregedés kutatásában:
– Sydney a legbriliánsabb ember volt, 92 évesen hunyt el, teljes szellemi frissességben. Az elméje annyira kíváncsi és életteli volt, hogy felvetődött bennem a kérdés: hogyan lehetséges, hogy bizonyos idős emberek meg tudják őrizni kivételes szellemi teljesítményüket az öregedés során? Ezt a jelenséget kezdtük el tanulmányozni, és az egyik következtetésünk az, hogy igen, megőrizhetjük kognitív teljesítményünket, de ennek van egy titka. Tapasztalatból tudjuk, hogy fontos a megfelelő étrend, a testmozgás, de legfőképpen az, hogy az agyunkat folyamatosan mozgásban tartsuk. Kíváncsinak kell maradnunk, aktívnak kell lennünk, és naponta kell kognitív gyakorlatokat végeznünk. Ezért a világ legjobb hivatása a kutatói pálya, ami garantálhatja a magas szintű szellemi teljesítményt az élet során. Ez biztosítja, hogy folyamatosan használjuk az elménket, napi szinten eddzük az agyunkat. Ezért mondhatom, hogy önök a lehető legjobb hivatást választották!
A találkozón Prof. Dr. Hegyi Péter, a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány programigazgatója felidézte, hogy a Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozója programsorozata 2012-ben indult, amikor több mint ezer középiskolás diáknak volt lehetősége találkozni kilenc Nobel-díjassal és elismert professzorokkal Szegeden.
– Láttuk, hogy milyen sokat tanulnak egymástól, és soha nem láttunk még ilyen sok lelkes és ragyogó fiatalt egy helyen. Ekkor döntöttük el, hogy ezt a kezdeményezést nemcsak egy egyszeri alkalomként kezeljük, hanem felépítünk egy programot. Egy olyan programot, amelyben a diákok nemcsak világhírű tudósokkal találkozhatnak, hanem minden hónapban és minden héten lehetőséget kapnak arra, hogy tanuljanak és gyakorolják tudományos készségeiket a középiskolában. Ezért kezdtük el felépíteni ezt a rendszert, és jelenleg több mint 200 középiskola vesz részt benne Magyarország különböző pontjairól. Az igazi hősök nem az alapítvány adminisztrátorai, hanem azok a középiskolai tanárok, akik a diákokkal dolgoznak.
Ezután az esemény elfogódott pillanata következett, amikor Hegyi Péter professzor megkérte a nézőtéren ülő középiskolai tanárokat, hogy álljanak fel – szerte a teremben számosan felemelkedtek helyükről –, és a diákközönség megtapsolta őket.
A középiskolás Szent-Györgyi Diákok képzése jelenleg 22 Területi Képzési Központban zajlik, összesen 30 Szent-Györgyi Vezető tanár bevonásával. Az Országos Képzési Központok száma is nőtt, jelenleg Debrecenben, Gödöllőn, Hódmezővásárhelyen, Pécsen, Szegeden és Szombathelyen találhatók olyan, az alapítvány támogatásával felszerelt korszerű, modern laboratóriumok, amelyek biztosítják a rendszeresen oda látogató diákok természettudományos képzését.
A konferencia szakmai előadásai előtt Prof. Dr. Rakonczay Zoltán, azt SZTE SZAOK Kórélettani Intézetének egyetemi tanára, a Nemzeti Tudósképző Akadémia egyetemi képzési programjának vezetője beszélt a bekerülés feltételeiről és előnyeiről. „Sic itur ad astra”, vagyis „így jutunk el a csillagokhoz” – a program mottója Vergilius Aeneiséből való, a képzés célja pedig az, hogy segítse a hallgatókat, hogy elérjék tudományos és szakmai csúcsaikat. A programba azok jelentkezhetnek, akik a négy részt vevő egyetem valamelyikére járnak, kiemelkedő tehetséggel és motivációval rendelkeznek, legalább középfokon tudnak angolul, és elkötelezettek a kutatás iránt. Jelenleg összesen 110 Szent-Györgyi Hallgató folytat kutatómunkát az Nemzeti Tudósképző Akadémia 6 tudományos műhelyében.
A Nemzeti Tudósképző Akadémia kétszintű programjának jövőbeni hasznáról a találkozó szervezői elmondták: olyan új iskolatípust, kommunikációs csatornákat indíthat el, melyre Klebelsberg Kunó óta nem volt példa a magyar oktatás történetében.
A háromnapos konferencia kiemelt vendégei és előadói Martin Chalfie, amerikai Nobel-díjas neurobiológus, a Columbia Egyetem professzora, Shahrokh Shariat, a Bécsi Orvostudományi Egyetem Urológiai Osztályának professzora és elnöke és Ole Petersen, dán orvos és fiziológus, az Európai Akadémia korábbi alelnöke, a Cardiffi Egyetem professzora voltak.
Martin Chalfie, amerikai Nobel-díjas neurobiológus, a Columbia Egyetem professzora, aki felfedezésével átalakította a molekuláris biológiát. A 2008-as kémiai Nobel-díjat Osamu Shimomurával és Roger Y. Tsien-nel közösen nyerte el a zöld fluoreszcens fehérje (GFP) mint biológiai jelölő anyag bevezetéséért.
Shahrokh Shariat, iráni orvos, jelenleg a Bécsi Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikájának vezetője, aki elismert az urológiai onkológia területén végzett kiemelkedő munkájáért. Innovatív, multicentrikus tanulmányokat vezet, melyek célja a rákdiagnosztika és -kezelés fejlesztése.
Ole Petersen, dán származású fiziológus, a Cardiffi Egyetem kutatóprofesszora, az Academia Europaea alapító tagja és korábbi alelnöke. Vezető szaktekintély különösen a kalcium-jelátvitel és a hasnyálmirigy-betegségek területén.
„A 2024-es év kiváló hallgatója” elismerést idén Bosnyák Inez, a Pécsi Tudományegyetem Elméleti Orvostudományok Doktori Iskolának első éves hallgatója vehette át, és tarthatott angol nyelvű szakmai előadást a résztvevőknek.
(SZTE)
Fotó: SZTE/Kovács-Jerney Ádám
