Az Európai Unió megkezdte a Koszovó ellen két éve bevezetett gazdasági és politikai büntetőintézkedések feloldását, ennek feltétele azonban az észak-koszovói feszült helyzet lecsillapítása – közölte Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Pristinában.
Mint mondta, a szankciókat fokozatosan fogják feloldani, a helyzeten viszont nem segít, hogy a koszovói hatóságok a közelmúltban több észak-koszovói, úgynevezett párhuzamos szerb intézményt is bezártak.
“Elkötelezettségünk jeleként bejelenthetem, hogy az EU fokozatosan megkezdte a 2023 júniusában bevezetett intézkedések feloldását. A döntés nagy lehetőségeket nyit meg Koszovó fejlődése előtt, és szorosabbra fűzi a kapcsolatokat Európával. Ennek feltétele a helyzet csillapítása északon. A Szerbia által támogatott intézmények bezárása aláássa a megnyugvásra irányuló erőfeszítéseket. Meg kell érteni, hogy nem akarunk feszültségeket látni északon” – húzta alá Kaja Kallas.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség 2023 elején jelentősen kiéleződött. Koszovóban azon év májusában zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali tisztségüket. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak.
Az Európai Unió azt követően vezetett be gazdasági és politikai szankciókat Koszovóval szemben, hogy az ország vezetése nem tett semmit a helyzet kezelése érdekében. Az intézkedések között a koszovói politikusok uniós intézményekbe történő meghívásának és a pénzügyi támogatásoknak a felfüggesztése is szerepel.
Kaja Kallas csütörtökön az ország európai uniós jövőjéről is beszélt. Közölte: Koszovó is az európai családhoz tartozik, de a csatlakozáshoz nem vezet “rövidebb út”, előrelépést csak a szükséges reformok véghezvitelével lehet elérni.
“A legfontosabb prioritás továbbra is a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálása. Önök egyenrangú partnerek az asztalnál. Főképviselőként továbbra is támogatni fogom ezt a folyamatot. Azok számára, akiknek kétségei vannak ezzel kapcsolatban, hadd mondjam el világosan: a kapcsolatok normalizálása az egyetlen út a térség népeinek biztonságosabb és gyümölcsözőbb jövőjéhez. A stabilitás a párbeszéden múlik, nem a konfrontáción” – szögezte le.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
(MTI)
Fotó: archív
