A Szekszárdi Tudásközpontban rendezték az első Nemzetközi Lösz Terroir Konferenciát, amelyen a Szegedi Tudományegyetem Földrajz– és Földtudományi Intézet GeoTerroir Interdiszciplináris Kutatócsoportjának tagjai ismertették a lösz, mint üledékes kőzet tudományos ismérveit. A nemzeti és nemzetközi országimázs szempontjából kulcsfontosságú természeti kincsünk, a lösz az abból táplálkozó haszonnövényeken, mint például a szőlőn és az arra épülő borászaton keresztül fejti ki hatását.
Világszinten is komoly mezőgazdasági jelentőséggel rendelkezik a típusos lösz. Magyarországon többek között Tokajon, a Balaton déli partján, az Alföld egyes részein, Villányban, Pakson és Szekszárd környékén is kiváló alapot adott a talajnak ez a speciális üledékes kőzet. Az első nemzetközi lösz terroir konferenciát Szekszárdon rendezték.
– A lösz esetében egy homogén, rétegzetlen üledékes kőzetről van szó. Hiába áll meg több méteres falakban, kézzel könnyen morzsolható. Finom a szemcsemérete, ez azt jelenti, hogy a homok szemcséinél kisebb, úgynevezett kőzetliszt, szilt szemcseméretű anyag, alig kötött üledék. Két dolog cementálja: egyrészt agyagásványok, tehát olyan szilikátásványok, amelyek sokkal kisebb méretűek, mint ezek a kőzetlisztméretű kvarc, földpát szemcsék, amiből nagyrészt felépül ez az üledékes kőzet. Ezen túlmenően kalcium-karbonát vagy kálcium-magnézium-karbonát – kalcit illetve dolomit ásványok kristályosodnak ki a kőzet kialakulása során, ez fokozza az összetartó erőt, a kohéziót – ismertette a lösz néhány fontos jellemzőjét az SZTE oktatója, Dr. Raucsik Béla.
Az első nemzetközi lösz konferenciát, éppen érintettsége miatt, Szekszárdon rendezték. A tudásközpontban a Szegedi Tudományegyetem GeoTerroir kutatócsoportjának tagjai mutatták be a lösz jellegzetességeinek tudományos hátterét és hatásait.
A Nemzetközi Lösz Terroir Konferencia meghívott előadói:
Prof. Pál-Molnár Elemér DSc , tanszékvezető, intézetvezető, Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Földrajz- és Földtudományi Intéze,
Dr. Raucsikné Dr. Varga Andrea DSc, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi docense,
Dr. Raucsik Béla, Szegedi Tudományegyetem, Földrajz- és Földtudományi Intézet adjunktusa,
Dr. Újvári Gábor DSc, kutatási főmunkatárs, HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet,
Wojciech Bonkowski – Master of Wine, a „ Ferment ” magazin főszerkesztője, Lengyelország, a „ Decanter World Wine Awards ” regionális és magyarországi társelnöke,
Berecz Stephanie – szőlész-borász , Kikelet Pince, Tarcal,
Ercsey Dániel – borszakíró, a „ Pécsi Borozó ” főszerkesztője,
Jónás Csaba – borszakíró.
– A geoterroir a földrajzi fekvést, a domborzatot (kitettség, lejtőszög, tengerszint feletti magasság), a klímát (a különböző klímaciklusokat az elmúlt 100 évből), illetve a klíma jövőt is jelenti. Természetesen a terroir alapvetése az alapkőzet és az alapkőzeten keletkező talaj is. Minél kisebb területre koncentrálunk (dűlő, parcella), annál jobban megismerjük annak a területnek az egyediségét. Kutatócsoportunknak éppen ez a célja, hogy a feltárt és a geológiai időben keletkezett kőzetek és azokon a kőzeteken keletkezett talajok tulajdonságait, jellemzőit, kémiai összetételét, az ilyen típusú fórumokon osszuk meg az érdeklődő, főleg szőlész és borász közösséggel. Geológiai történeteket próbálunk adni, amelyektől természetesen a bor nem lesz jobb (vagy rosszabb), viszont a nagyon gazdag tudományos háttéranyag ismeretében a borász a saját közösségét és a célközönségét is magasabb szintre tudja emelni – hangsúlyozta Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, a Szegedi Tudományegyetem GeoTerroir Kutatócsoport és a Földrajz- és Földtudományi Intézet vezetője.
A nemzetközi konferencián külföldi szaktekintélyek is részt vettek, akik új aspektusból közelítették meg a témát.
– Azt gondolom, ez az egyik a nagyon kevés olyan rendezvényből a világon, amit egyetlen talajtípusnak, egyetlen terroirnak szentelnek. Ebből a szempontból egy nagyszerű újítás és nagyszerű tanulmányokat láthattunk a lösz geológiájáról és más tudományos aspektusairól. Én magam is rengeteget tanultam, persze nem vagyok geológus, nem vagyok tudós, de számomra is fontos, hogy milyen hatással vannak – például a bor ízére – a most megismert tények. Nagyon fontos, hogy egyre több tudásunk legyen, különösen, ha egy olyan különleges és egyedi területet vizsgálunk, mint Szekszárd – mondta el Wojciech Bonkowski Master of Wine, a „Decanter World Wine Awards” regionális és magyarországi társelnöke.
A fórumon kiderült, hogy a lösz rengeteg olyan ásványi anyagot tartalmaz, ami a szőlőnek létfontosságú, de nemcsak a növényeknek, hanem a kutatóknak is aranybánya. Dr. Újvári Gábor DSc, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet kutatási főmunkatársa elmondta, hogy a lösszel már az 1960-as, 70-es években is foglalkoztak a hazai kutatók.
– Engem elsősorban a kémiai, izotóp geokémiai összetétele érdekel ennek az anyagnak olyan szempontból, hogy ezek az üledékek mit tudnak elmondani számunkra arról, hogy hogy alakult az éghajlat az elmúlt néhány százezer évben. Ezek az üledékek elsősorban a jégkorszakok során alakultak ki. Ezeket tagolták felmelegedési fázisok, amikor a löszön lévő fosszilis, mára eltemetett talajok alakultak ki és ebből tudjuk, hogy nagyon jelentős hőmérsékletingadozások voltak az elmúlt körülbelül 800 ezer-1 millió évben a Kárpát-medencében, illetve a csapadékmennyiség is jelentős mértékben változott, ezekben a fázisokban – ismertette Dr. Újvári Gábor.
A jég, a gleccserek és a belföldi jégtakarók, a pleisztocén eljegesedés során felőrölték a felszínen lévő szilárd, masszív magmás metamorf kőzeteket, ez biztosította azt, hogy adott méretűvé őrlődtek a szemcsék. Ezek az olvadékvízzel a gleccserek előterében lévő síkságokra kerültek, ahonnan a közel állandó irányú, intenzív szelek szállították el, általában néhány tíz, néhány száz kilométeres távolságokra és ott ülepedtek ki, óriási tömegben a jégtakarók szomszédságában lévő sztyeppékkel, erdős sztyeppékkel borított területeken.
A geoterroir természetesen az egész terület élővilágára hatással van.
– Nagyon sok kultúrnövénynek van és lehet terroirja a kávétól az oliván keresztül a szatmári almáig vagy a besztercei szilváig, természetesen ezekkel is lehetne foglalkozni, de az a fajta direkt összefüggés és az a fajta nemzetközi érdeklődés, ami a terroirt megalkotta és tudományos szintre emelte, egyelőre csak a szőlő és a borkultúrák körül alakult ki – mondta el Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, a Szegedi Tudományegyetem GeoTerroir Kutatócsoport és a Földrajz- és Földtudományi Intézet vezetője.
Országimázs és nemzetgazdasági szempontból fontos a magyar borok presztízse és pozícionálása. A Szegedi Tudományegyetem GeoTerroir kutatócsoportja hidat épít a tradicionális bortermelés évszázados tapasztalatai és a modern tudományos ismeretek közé.
Amikor azt mondjuk, hogy “tudományos hátteret kap a tradíció és az íz”, az azt jelenti, hogy a borászatban régóta alkalmazott módszerek és az egyes borvidékekre jellemző, egyedi ízjegyek már nem csupán a tapasztalati tudás körébe tartoznak, hanem geológiai és talajtani vizsgálatokkal, valamint geokémiai elemzésekkel alátámasztott magyarázatot kapnak.
(SZTE)
Fotó: Frank Yvette
