A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei helyi csoportja hosszú évtizedek óta monitorozza a vonuló madarakat. A szakértők a tudományos célú madárgyűrűzések során sok-sok érdekes információra lelnek, emellett pedig különleges élményt nyújtanak azok számára is, akik részt vesznek ezen az eseményen. A folyamat részleteit Tokody Béla, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának titkára ismertette.
– 1996 óta, azaz majdnem 30 éve folyik az a kutatás, amely során a vonuló madarakat monitorozzuk. Vagyis a szegedi Fehér-tó egy adott pontján, minden évben július és november között, sztenderd hálóállásokban, nádas illetve bokros részeken átvonuló, énekes madarakat fogunk be, és vizsgálunk meg. Megmérjük a tömegüket, a szárnyaik hosszát, megnézzük, milyen állapotban vannak a tollaik, és végezetül minden madár kap egy fémgyűrűt, amely egyfajta „rendszáma” lesz az egyednek. Ezzel az északról-délre vonuló madarak részben száma, részben állapota remekül mérhető. Az adatok ugyanis bekerülnek egy olyan központi adatbázisba, amelyben aztán párhuzamot lehet vonni információ és információ között. Emellett nemcsak a madarak száma, állapota, de életkora, illetve időnként vonulási sebességük is megállapítható. Mindezen túl pedig, igazi ritkaságok felfedezésére is sor kerülhet ilyenkor. Tavaly például egy tamariszkuszposzáta akadt a hálónkba, ami nemcsak nálunk, hanem egész Európában ritka, az általunk meggyűrűzött egyed volt a harmadik, amivel Európában találkozni lehetett. Természetesen vannak olyan madárfajok is, amelyekkel évről-évre találkozunk és bár nem nálunk költenek, mégis vonulási helyként szolgálunk számukra – kezdte gondolatait Tokody Béla.
Ismertette: a gyűrűzéseket képzett, engedéllyel rendelkező szakemberek végzik.
– Fontos, hogy a madarak épségben és gyorsan kikerüljenek a hálóból, ehhez egy adott technikát alkalmaznak a kollégák, amit nem olyan könnyű elsajátítani, idő kell hozzá. A gyűrűzés után, a papíron rögzített adatokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárgyűrűzési Központjának elektronikus adatbázisába rögzítjük. Itt az egész ország gyűrűzési adatai megtalálhatók. Minden gyűrűn szerepel az ország gyűrűzési központjának a neve vagy fővárosa, esetünkben Budapest. Ez pedig azért fontos, mert, ha egy egyedi madárfajt sikerül befogni, akkor a gyűrűjén szereplő adatok alapján le tudjuk kérni az adott központtól a rá vonatkozó adatokat, és összehasonlításokat tudunk végezni, amelyek a kutatás legfőbb alapját képezik. Emellett különböző madárcsoportokra vonatkozó adatokat, illetve külföldi projektekre vonatkozó adatokat is gyűjtünk ilyenkor. De volt már arra is példa, hogy a Nébih megbízásából olyan mintákat gyűjtöttünk, amelyekből a madárinfluenza vírusát ki lehetett mutatni – mesélte.
Tokody Béla kiemelte: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának madárgyűrűzései szabadon látogathatók, bárki számára elérhetők.
– A madárgyűrűzések során az érdeklődők sok mindent megtudhatnak magáról a folyamatról, illetve azokról a madarakról, amelyeket meggyűrűzünk. Nagyjából 70-80 madárfajjal találkozunk ezek az események során évről-évre, amelyre tavasszal és aztán nyár közepétől, egészen az ősz középéig sor kerül – zárta a beszélgetést a szakértő.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
