Mint azt korábban megírtuk, nagy érdeklődés övezi a szegediek körében az Otthon Start Programot, az elmúlt egy hónapban felpezsdült az ingatlanpiac és a szakértők szerint a városnak több pozitív hozadéka is lesz majd a későbbiekben ebből. Ám miként hat mindezt a gazdaságra? Melyik vármegye jár igazán jól? És, van nekünk, magyaroknak olyan stabil anyagi hátterünk, hogy mindebbe belevágjunk? Mihályi Mátét, a Gazdaságkutató Zrt. kutatóját kérdeztük.
Hogyan hat majd az Otthon Start Program a magyar gazdaságra?
Az Otthon Start program a lakásárak további dinamikus emelkedéséhez fog vezetni, emellett az építőiparra pozitív hatással lehet az intézkedés. Az új lakásépítések 2024-ben 8 éves mélyponton voltak, ehhez képest bővülésre számítunk. Kérdéses, hogy az ingatlanfejlesztések (melyek kulcsrakész lakásokat tömegesen csak 2027-ben fognak tudni szolgáltatni) valóban megindulnak-e. Budapesten bizonytalan, hogy a lakások átadásakor tartható-e a kijelölt négyzetméterár-plafon, ám vidéken (még a meglehetősen drágának számító Szegeden is) várhatóan bele fognak férni az árkorlátozásba a lakások. Nagyobb probléma, hogy az intézkedés okozta előrehozott vásárlások miatt 2025 végén és 2026-ban lesz a csúcson a kereslet, míg 2027-re várhatóan jelentősen mérséklődik. További bizonytalansági faktor a program jövőbeni potenciális kivezetése vagy szigorítása. Másrészről az emelkedő lakástranzakció szám miatt a felújítási piac érdemben élénkülhet, akárcsak a bútorok és a tartós fogyasztási cikkek szegmense. Mindemellett az emelkedő hitelállomány és a megtakarítások önerőként való felhasználása fékezi a turizmust és a vendéglátást.
Vármegyénként megállapítható, hogy hol mutatkozik a programból a „legnagyobb haszon” a gazdasági folyamatok szempontjából?
A GKI felmérési eredményei szerint a fővárosban élők jóval nagyobb arányban tervezik felvenni az Otthon Start hitelt, mint a vidékiek, ugyanakkor a lakásár-emelkedés minden régiót el fog érni. A drágulás fékezésére szánt négyzetméterár- és ingatlanár plafon elsősorban Budapesten lesz képes kifejteni hatását. Gazdasági szempontból kevésbé örülhetnek a belföldi turizmusra támaszkodó térségek, hiszen ebben a szegmensben ceteris paribus fékeződhet a kereslet.
Csongrád-Csanád megyének jót vagy rosszat tesz mindez? Azon belül Szegedre milyen hatást gyakorolhat?
A kép koránt sem fekete-fehér. Csongrád-Csanád megye lakói közül rengetegen élvezhetik az állami támogatás nyújtotta előnyöket, ám sokan lesznek, akik az emelkedő árak miatt „kiárazódnak” a piacról. A költségvetés terhének emelkedése pedig minden adófizetőnek kedvezőtlen hír, megyétől függetlenül. Mivel Szeged vonzó költözési desztináció, és az új építésű ingatlanok árai még jellemzően beleférnek az árplafonba, az országos átlagtól nagyobb kínálatbővülésre számítunk itt, ennek minden pozitív hozadékával együtt.
Zárásképp: van nekünk, magyaroknak annyi, elegendő és állandó keresetünk, hogy gond nélkül azt mondjuk, belevágunk?
Ez egy kedvező konstrukció azoknak, akiknél a megfelelő jövedelem és önerő rendelkezésre áll a hiteltörlesztésre. Az emelkedő ingatlanárak azonban érdemben nehezítik a rászorultabb, megfelelő önerővel és keresettel nem rendelkező kör helyzetét. Költségvetési oldalról szemlélve a kérdést: rövid távon az illetékbevételek fedezik a kamattámogatás terheit, ám közép- és hosszú távon az emelkedő hitelállomány után fizetendő támogatás jelentősen rontja az államkassza helyzetét.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette, GKI
